Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Tóth Agnes aktívabbak voltak a KLTE és Mezőgazdasági Akadémia hallgatói. A forradalmi bizottmány legfőbb bázisa az egyetemi ifjúság volt. Október 28-án úgy döntött a városi forradalmi bizottmány, hogy szükség van egy rádióra, amelyen keresztül a lakosságot tájékoztatni lehet Október 30-án Kiss Ferencet bízták meg a Csokonai rádió vezetésével. Az adó október 31-én a déli órákban kezdett adást sugározni a Klinika telepről. Kiss Ferenc a KLTE oktatóit hívta a rádióhoz Julow Viktort, Jakab Lászlót, Durkó Mátyást, akik jegyzeteket írtak és szerkesztették az adást. Kettessy Aladár és Kulin László is többször megjelent a szerkesztőségben német, angol nyelvre fordították le a bemondandó szöveget. A rádió november 3-án éjfélig működött. A Benczúr utcai kollégiumban Brüchner Ernő és Schulek Mátyás végig ügyeletet tartottak és mindig tudtak hallgatókat küldeni, ha szükség volt rájuk a bizottmánynak. Az első napokban még igen aktív orvostanhallgatók némileg visszahúzódtak. A DOTE-n egyedül a TBC Klinikán került sor munkástanács megválasztására.234 Ennek tagjai Székessy Margit orvos, egy beteg és egy klinikai dolgozó lettek. A munkástanács semmiféle működést nem folytatott, mert időközben a klinika orvosai értesültek róla, hogy az egyetemen más intézetekben munkástanácsok nem alakultak. Kulin László rektor a hippokratészi esküre és az orvosi humánumra hivatkozva megakadályozta, hogy az egyetem területére fegyvereket, lőszert hozzanak be. Megakadályozta azt is, hogy az orvostanhallgatók fegyveres alakulatot szervezzenek.235 Már szakadatlanul vonultak a szovjet tankok Debrecenen át Budapest irányába, amikor Dede László megjelent és felszólította az orvostanhallgatókat, hogy csatlakozzanak az egyetemi zászlóaljhoz. Akkor a hallgatók nem csatlakoztak. Néhány nappal később Dede a Nagyerdei körúton lévő kollégiumban kereste fel az orvostanhallgatókat, akkor egy kb. 30 főből álló egység szerveződött közülük. Ők csak azt vállalták, hogy esetleges rendfenntartásnál segédkeznek. Egy alkalommal láttak el ilyen feladatot, amikor kordont álltak a szovjet tankok átvonulása idején, hogy megakadályozzák a lakosság esetleges meggondolatlan cselekedeteit. Sem akkor, sem más alkalommal fegyverrel nem rendelkeztek. A KLTE és Mezőgazdasági Akadémia hallgatói megőrizték vezető, kezdeményező szerepüket. Október 27-től kezdve vállaltak fegyveres, nemzetőri szolgálatot, majd november 2-án megalakult az egyetemi nemzetőr zászlóalj is mintegy 300-350 hallgató részvételével. Dede László igyekezett felvenni a kapcsolatot a miskolci egyetemi ifjúsággal. Két alkalommal is küldött delegációt a miskolci Műszaki Egyetemre Mata János orvostanhallgató vezetésével. A kapcsolat azonban megállt a kölcsönös tájékoztatás szintjén. A budapesti és szegedi egyetemistákkal a forradalom napjaiban nem volt kapcsolatuk a debrecenieknek. A KLTE-n október 29-én megalakult a 15 tagú forradalmi bizottmány, amelynek elnökéül Szabó István történészprofesszort választották meg. A tagok névsora: Barta János, Imre Lajos, Bata Imre, Szabó István (géplakatos), Borbély András, Nagy István, B. Nagy Sándor, Alföldi András, Eördögh Béláné, Kelemen Lajos, Vitéz Sándor, Kónya Károly. Póttag: Bán Imre. A követeléseiket tizenkét pontban határozták meg.236 A másik két egyetemen nem alakítottak forradalmi bizottmányt. Október 30-án a debreceni forradalmi bizottmány küldöttséget indított Budapestre a kormányhoz, ahol Losonczy Géza fogadta őket. Zsadányi Ottó orvostanhallgató, Simon Zoltán bölcsész, Für Lajos tanársegéd képviselték az egyetemi ifjúságot a delegációban. 234 Kiss F. József: Az 1956-os forradalom eseményei a Debreceni Orvostudományi Egyetemen in. Rákositól Kádárig. Fejezetek a legujabbkori magyar történelemből. KLTE Történelmi Intézet Új és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke Debrecen, 1998. 119. 235 Uo. 118. 236 Debreceni Hírlap 1956. november 2. 240
