Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Debreceni felsőoktatási intézmények A forradalom bukása utáni idők A Kádár kormány megalakulása után Debrecenben azonnal megkezdődött a politikai restauráció. A szovjet alakulatok több embert letartóztattak, többek között a forradalmi bizottmány vezetőit is, és a szovjet katonai repülőtéri fogdába zárták őket. Az egyetemi zászlóalj tagjai a Mezőgazdasági Akadémián és a KLTE-n a reggeli órákban, a szovjet páncélosok megérkezése után harc nélkül letették a fegyvert. Beláthatatlan ideig tartó tanítási szünetet rendeltek el, a diákszállókat bezárták. A diákvezetők közül letartóztatták Für Lajost, Dede Lászlót, Kertész Lászlót, Kozák Józsefet és Székelyhídi Ágostont. Dede Lászlót, Kertész Lászlót és Golenya Józsefet Ungvárra deportálták. Őrizetbe vették többek között Koczogh Ákost, Julow Viktort és Kiss Ferencet is. December közepére a letartóztatottak- Dede László kivételével- átmenetileg kiszabadultak. A legkeményebb ellenállást az „agrárosok” tanúsítottak. A Mezőgazdasági Akadémia rektora, Bencsik István december 10-re behívta a hallgatókat, hogy megkezdődjék a tanítás. Határoztak arról is, hogy a MEFESZT-t újjászervezik. A volt tízes bizottság néhány tagja, Kozák József, Nagy Tibor, Perge István, Schlett Frigyes és Szabó Zsuzsanna kezdtek el dolgozni a programon és a szervezeti szabályzaton. Próbálták felvenni a kapcsolatot az igen keményen ellenálló debreceni munkástanácsokkal is. 1957 január elején a küldöttség Budapesten a MEFESZ Ideiglenes Intézőbizottságával tárgyalt, magukkal hozták a szervezeti szabályzatot is. Február 4-én hivatalosan is megalakult a Mezőgazdasági Akadémia MEFESZ intézőbizottsága. Az akadémia rektora azonnal betiltotta a szervezet működését azzal az indokkal, hogy a szervezet programja ellenállást fejez ki a Kádár kormánnyal szemben, illetve nem ítéli el az „ellenforradalmaf’.Ezt követően február 13-án a szervezet vezetősége lemondott. A letartóztatási hullám elérte a mezőgazdasági akadémiát is. Őrizetbe vették Nagy Tibort, Kozák Józsefet. Voltak azonban olyan hallgatók, akik ebben a reménytelen helyzetben sem adták fel a küzdelmet. Hevessy József és Papp József fizikus tanársegédek a letartóztatott és deportált társaik kiszabadítása érdekében kezdtek el szervezkedni. Stencilezett formában röpcédulákat készítettek, és azokat terjesztették a városban. Tiltakoztak a fiatalok Szovjetunióba történő deportálása ellen, támadták a Kádár kormány politikáját, követelték a letartóztatottak szabadonbocsátását. Azonban a rendőrség a nyomukra bukkant és 1957. március végén letartóztatták őket. Később perbe fogták őket, Szűcs László és társai ellen a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával indult eljárás.237 A per vádlottjai közül Hevessy József, Papp József egyetemi tanársegédek, F. Tóth István (KLTE), M. Nagy Imre (Mezőgazdasági Akadémia) és Balázsy Sándor (DOTE) egyetemi hallgatók voltak, Sarkadi Ibolya pedig a nyelvészeti intézet gépírónőjeként került a vádlottak padjára. Valamennyien súlyos börtönbüntetést kaptak. A KLTE-n 1957. február elején kezdődött meg a tanítás. Nyilvánvalóvá vált, hogy a megtorlás folyamata felgyorsult. Házkutatások, letartóztatások, már fényes nappal is. Február 22-én este fél tízkor a Benczúr utcai kollégiumban, illetve a DOTE nagy diákszállójában házkutatást tartottak a karhatalmisták. Ezeknek az akcióknak egyértelműen a megfélemlítés volt a célja. Az egyetemeken az „ellenforradalmi” cselekmények kivizsgálására fegyelmi bizottságok alakultak. A bizottság tagjait gyakran a tények nem is érdekelték. Például az Orvostudományi Egyetemen Székessy Margit orvos munkaviszonyát megszüntették a korábban említett, valójában nem is működő, munkástanács megalakítása miatt. Filip Géza belgyógyászt egy szóvicc miatt távolították el a klinikáról.(1957. junius) Ugyanis azt a tréfás kijelentést tette, hogy ne foglalkozzanak az Apró Antal problémával, hanem azon kis apróságokkal, amelyek helyileg hozzájárultak a helyzet kialakulásához. A kormány a Kossuth egyetem rektorát, Varga Zoltán professzort 237 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Irattára, B 431/1957. 241
