Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Debreceni felsőoktatási intézmények Mezőgazdasági Akadémia: Újhelyi Károly, Nagy György, Nagy Tibor, Czeglédi László, Kozák József, Sári Gyula, Perge István, Márton László, Laczkó Tibor, Szekeres György232 Az egyetemisták tüntetéséhez csatlakoztak a középiskolások és nagy számban a város polgárai is. A tüntetők a megyei pártszékház elé vonultak, ahol képviselőik tárgyaltak a párt vezetőivel, akik beleegyeztek, hogy a követeléseket tartalmazó különkiadás a délutáni órákban megjelenjen. Ezután a tüntetők a város nagyüzemei felé indultak (MÁV Járműjavító, MGM stb.), hogy csatlakozásra szólítsák fel az üzemek dolgozóit. A Néplap különkiadása 35 000 példányban készült el. A délutáni órákban már mintegy 40 000 ember volt a belváros utcáin. Az esti órákban került sor a hatalom és a tüntetők közötti első konfrontációra, amikor a város főbb épületeiről a tüntetők leverték a vörös csillagot. Válaszul a Kossuth utcán belelőttek a tüntető tömegbe. Ez volt az országban a kommunista hatalom védelmében eldördült első, halálos áldozatokkal is járó sortűz. Debrecenben kitört a forradalom. Az áldozatokat is követelő sortűz után rendkívüli állapot, statárium, kijárási és gyülekezési tilalom bevezetésére került sor. Október 24-én változatlanul az egyetemi ifjúságé volt a kezdeményező szerep. A forradalmi központtá vált Benczúr utcai kollégiumban az egyetemek képviselői már nem a MEFESZ megalakulásával foglalkoztak, hanem azzal hogyan segíthetnének a fővárosban harcoló fiataloknak, hogyan lehetne folytatni a 23-i követelések megvalósításáért folytatott harcot. Az egyetemisták radikalizálódtak, azonnali fegyverszünetet és változásokat követeltek. Délelőtt kis csoportokat indítottak a nagyüzemekbe, bár az ÁVH igyekezett ezt megakadályozni. Az akció sikerrel járt, a déli órákban Debrecenben már általános sztrájk volt. A MÁV Járműjavító Vállalat, Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Biogal Gyógyszergyár, a Dohánygyár, a Medicor dolgozói is keresték a kapcsolatot az egyetemistákkal. Csatlakozásukat jelezték a híradósezred katonái is. Az egyetemeken szünetelt a tanítás. A forradalom első napjaiban a DOTE Szülészeti Klinikája is forradalmi központ volt. Az egyetemisták szerették volna elkerülni a véres összecsapásokat a városban, ezért delegációjuk tárgyalt a párt, a megye és a város vezetőivel, Komócsin Zoltánnal, Kulcsár Ferenccel, Ménes Jánossal. Október 25-ről 26-ára virradó éjjel az egyetemisták képviselőit tárgyalásra hívták a pártszékházba. Az egyetemi ifjúságot Dede László, Székelyhídi Ágoston, Kertész László, Lázár Imre és Dede Kálmán hallgatók képviselték. A tárgyaláson közös elhatározás született a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány megalapításáról. A közösen elkészített dokumentum szövege- a Kiáltvány és a néhány pontos program megjelent a megyei lap október 26-i számában.233 Október 26-án megtartották a városi forradalmi bizottmány alakuló ülését a városházán. A levezető elnök Székelyhídi Ágoston volt. A város irányítására elnökséget, titkárságot választottak és több szekciót hoztak létre. Az elnökség titkára lett Für Lajos, Dede Lászlót pedig a forradalmi bizottmány titkárává választották meg. A szekciók tagjai a KLTE részéről Kertész László, Székelyhídi Ágoston, Szász Kálmán, Simon Zoltán, Horl Csaba. A Mezőgazdasági Akadémiát Kozák József, Sári Gyula, Nagy Tibor képviselték. Az Orvostudományi Egyetemről Zsadányi Ottót választották be. Lázár Imrét később választották meg a bizottmány sajtófőnökének. A városi forradalmi bizottmány 27-én és az azt követő napokban a megye városaiba és falvaiba küldötteket delegált. Az orvostudományi egyetemről három teherautóval indultak hallgatók vidékre, de náluk is 232 HBML. XXVI. 9/b 9. Mezőgazdasági Akadémia iratai 1957. Beszámoló a debreceni Mezőgazdasági Akadémia tanárainak és dolgozóinak az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartását felülvizsgáló bizottság munkájáról 233 Néplap, 1956. október 26. 239
