Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

megtartani akadémiáját. Hosszas tárgyalásokat követően 1801 végén az uralkodó hét esztendővel korábban tett ígéretét beváltva, elrendelte az akadémia Győrbe történő

visszahelyezését. Ezt

az 1802. jún. 23-án közzé tett 13. 493. sz. helytartótanácsi határozat foganatosította. Ez a rendelet egyet jelentett a 17 éven át működő Pécsi Királyi Akadémia megszüntetésével. Szakirodalom:

A/ Összefoglaló, válogatott:- Lengyel Alfréd: A Pécsi Királyi Akadémia története.(1785-1802.) /In. {Jubileumi tanulmányok (1.). A Pécsi Egyetem történetéből. Szerk.: Csizmadia Andor. Pécs-Bp., 1967. 261 .-285. p./- Fényes Miklós: A hazai jog oktatása és tananyaga a Pécsi Akadémián. (1798/99.) ( In.: a 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967. A pécsi egyetemtörténeti konferencia anyagából. (1967október 12.). Szerk.: Csizmadia Andor. Pécs, 1968. 41-50.p.)

Források jegyzéke:

C/ Forrásismertetés:

A Pécsi Királyi Akadémia Győrbe való visszaköltöztetésétvel együtt az akadémia iratanyag is Győrbe került és a győri jogakadémia levéltári anyagával együtt Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára őrzi. Erről ld.: a győri jogakadémiánál leírtakat.

Pécsi Püspöki Líceum /.Jogakadémia/ 1831-1923 Története:

Már az 1751. évi pozsonyi országgyűlésre küldött baranya vérmegyei követeknek adott követutasításba is belefoglalták, hogy a követek szorgalmazzák Pécsett egy egyetem vagy akadémia felállítását. Ezt az igényt csupán átmenetileg elégíthette ki a Győri Kir. Akadémia Pécsre való áthelyezése. A tanintézet 1785 és 1802 között működött a városban Pécs Kir. Akadémia néven. 1802-ben azonban - a pécsi püspök tiltakozása ellenére és Győr kérését méltányolva - az intézményt visszahelyezték eredeti székhelyére.

A pécsiek ezt követően sem szűntek meg minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni annak elérésére, hogy a városban felsőoktatási intézmény létesüljön. Különösen a helyi katolikus klérus tagjai szorgalmazták egy felsőfokú tanintézet alapítását, így 1817-ben a pécsi archigimnázium ciszterci szerzetesrendi igazgatója készített előterjesztést egy akadémia létesítésére vonatkozóan. A világiak sem tétlenkedtek. Egy Baranya vármegyei földbirtokos, gróf Batthyány Iván a németbólyi uradalom tulajdonosa 5000 forintot ajánlott fel a létrehozandó akadémia céljaira. Ezek a törekvések azonban eredménytelenek maradtak. Sem a győri akadémia Pécsre való visszaköltöztetésére, sem egy új pécsi akadémia felállítására nem került sor.

91