Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

1828-ban báró Szepesy Ignác kerül a pécsi püspöki székbe, ő egyik fő feladatának tekinti székvárosában egy nyilvános (azaz nem csupán egyházi) főiskola felállítását. Az 1828/29. tanévben még csak egy 2 éves papneveldéi bölcsészeti tanfolyamon (stúdium philosophium) indulhat meg az oktatás. Ez jellegét tekintve csupán házi tanfolyam (stúdium domesticum) volt. Az 1831/32. tanévben azonban előbb a nyilvános főiskola bölcseleti-, majd az 1833/34. tanévtől már jogi karán is kezdetét veheti a hallgatók képzése. A püspöki főiskola alapítólevelének uralkodói megerősítése, azonban csak 1835. aug. 27-én történik meg. A líceumot püspöki javadalmakból tartották fenn. Ez indokolja az alapítólevél “lyceum episcopale" megjelölését. Az új felsőoktatási intézmény ugyanakkor - alapítója eredeti szándékával is összhangban - világiakat is oktató nyilvános főiskola lett.

A líceumban a kir. akadémiákon hatályos tanulmányi és fegyelmi szabályzat volt érvényben. Az új tanintézetet 1848/49-ig egyaránt nevezték akadémiának illetve líceumnak (joglíceumnak). Az eltérő elnevezések csupán szóhasználati és nem jogállásbeli különbséget jelentettek.

A pécsi líceum képzési munkájában a kezdetektől igen nagy szerep jutott az archigimnáziumi oktatást is ellátó ciszterci szerzetesrendnek. Az akadémia 9 fős tanári karában 1835-ben 4 ciszterci szerzetes volt. A líceum fennállásának első szakaszában (1831- 49) a statisztika, a természetjog valamint a magyar- és görög irodalom tanárai mindenkor a rend tagjai közül kerültek ki. A magyar-görög irodalom tanár egyúttal tanintézeti vallástanár és hitszónok is volt. Az ő kinevezésük joga mindig a hivatalban lévő zirci apát, mint legfőbb magyarországi rendi elöljáró privilégiuma volt. A líceum a hagyományos egyetemi autonómiával egyenértékű szabadságjogokkal bírt, amit Pécs városa is tiszteletben tartott. A diákság hazafias magatartását megtorlandó a szabadságharc bukását követően a neoabszolútista kormányzatot támogató Scitovszky János püspök bezáratta a joglíceumot.

Az újraindítást az 1865. aug. 2-án kelt legfelsőbb elhatározással engedélyezte az uralkodó, helyt adva az ezt kérvényező és a m. kir. helytartótanácshoz benyújtott püspöki kérelemnek. A kérelmet beadó Girk György pécsi püspök vállalta a visszaállítandó tanintézet fenntartási költségeinek fedezését. Girk püspök 2000 forint összegű készpénzt és további 1000 forint értékű kötvényt helyezett letétbe az első főiskola-alapító Szepesy püspök végrendelete nyomán a püspöki joglíceum javára felállított Szepesy Alapítvány részére.

A Pécsi Püspöki Jogliceum működésének első időszakában állami felügyelet alatt álló egyházi tanintézet volt. 1865-ös újjászervezésétől viszont közvetlen állami fennhatóság alatt állt. A főhatósági jogot 1867-ig a m. kir. helytartótanács, ettől kezdődően pedig a VKM. gyakorolta. A püspöki joglíceum szervezeti és tanulmányi rendje, akárcsak 1831 és 1849

92