Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
kamerális iskolák első hazai példája az 1763-ban a Pozsony megyei Szencen felállított Collegium scientiarium politico-cameralíum volt. A rövidebben Collegium Oeconomicumnak, vagy másképp “Kis Stift”-nek nevezett intézmény egyértelműen főiskolának tekinthető, hiszen - kevés kivételtől eltekintve - csak középiskolát és egyéves filozófiai tanfolyamot végzettek jelentkezhettek felvételre. A hároméves Collegiumban német nyelven, a kor színvonalának megfelelően oktattak a piarista professzorok. A szenei intézmény 1776-ban tűzvész áldozata lett, ekkor Tatára helyezték át, ahol az ottani piarista gimnázium mellett 1780-ig működött. Megszűnésének körülményeiről nincsenek adatok. Az 1769-ben Varasdon létesített kamerális iskolát 1773-ben Zágrábba helyezték át, majd ott beolvadt az 1777-ben felállított zágrábi királyi akadémiába. Az 1777-es tanügyi rendelet - a Ratio Educationis - kiadása után a pénzügyi kereskedelmi ismeretek oktatása az újonnan létrehozott királyi akadémiákra és az egyetemre került át. Az egyetem bölcsészeti karán állították fel a politikai és kamerális tudományok tanszékét, amelyet 1777-ben a jogi fakultásra helyeztek át. A 19. század második harmadáig alig történt változás ezen a szisztémán, míg az 1830- as években az ipar és a kereskedelem fellendülése, a nagy- és közpébirtokok fejlődése ismét elkerülhetetlenné tette a reál- és gyakorlati tudományok oktatásának napirendre kerülését. Az ekkor magánkezdeményezésből alakult alsó- és középfokú iskolák azonban nem pótolhattak egy főiskolát, amelyhez hasonló már Bécsben 1815-ben Politechnikum elnevezéssel megnyílt. A bécsi Politechnikum példája nyilván hatott az 1846-ban megnyílt pesti József Ipartanoda rendszerének kidolgozásakor. A tervezett 9 tanszék közül 5 kereskedelmi, 4 pedig műszaki jellegű volt. A tanári kar által 1848 nyarán kidolgozott “Műipari Akadémia“ tervében külön albizottság foglalkozott a kereskedelmi tagozat tervével, amelyek azonban az ismert történelmi okok miatt nem valósulhattak meg. 1850 után a Birodalom felsőoktatása nagy szerkezeti változásokon ment keresztül. A bécsi Politechnikum kereskedelmi tagozata elsorvadt, az intézet technikai jellege erősödött. 1850-ben a József Ipartanoda és a pesti egyetem bölcsészeti karán 1782 óta működő Institutum Geometrico-Hydrotechnikum egyesült. 1857-ben az intézetet “politechnikum” rangra emelték, s ekkor szervezték meg a nemzetgazdaságtan, a jog- és törvényismeret, az ipari és kereskedelmi földrajz, a történelem, valamint a statisztika tanszékét. Az intézmény 1861-től kezdte használni a József Műegyetem elnevezést. A Politechnikumban 1863-ban alakult közgazdasági osztály tekinthető - a tantárgyak számát, az intézet szerkezetét figyelembe véve - a magyarországi egyetemi szintű közgazdasági képzés első intézményének. 25
