Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Annak ellenére, hogy az 1871. évi műegyetemi reform megszüntette a közgazdasági osztályt, ezen tudományok oktatása nem tűnt el a képzésből. Már a 19. század utolsó harmadában nyilvánvalóvá vált, hogy a közgazdasági képzést - a technika és a tudományok gyors fejlődése miatt - nem lehet a Műegyetemhez kapcsolódóan megoldani. A felsőfokú szakoktatás kielégítő rendezése felé az első lépést a Pester Handels-Akademie 1857-es (1873-től Budapesti Kereskedelmi Akadémia) megnyitása jelentette. A kezdetben középfokú intézményt a szaktanfolyamok szervezése a magasabb szinthez kezdték közelíteni. Az egyik ilyen jelentős tanfolyam volt az 1883-ban szervezett Keleti Nyelvek Tanfolyama, amelyből 1891-ben Keleti Kereskedelmi Tanfolyam lett, majd 1899-ben ez önállósult Keleti Kereskedelmi Akadémia néven, főiskolai ranggal. Az akadémia célja a Balkán és a Közel-Kelet felé irányuló politika és kereskedelem számára külügyi, illetve kereskedelmi szakemberek képzése volt. 1900-tól a Budapesti Kereskedelmi Akadémia felsőfokú tagozata 2 éves tanulmányi idejű lett. 1902-ben megalakult a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia, 1912-ben pedig a Fiumei Kiviteli Akadémia. Azonban az így kialakult intézményhálózat, ekkor már nem elégíthette ki a közgazdászképzéssel szemben támasztott társadalmi elvárásokat. Az önálló, és a többi universitással azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért a századforduló környékén mozgalom bontakozott ki, amely az első világháború végéig egyre erősödött, szélesedett. Balogh Elemér, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója a Magyar Gazdaszövetség 1900. évi kassai kongresszusán már javasolta egy közgazdasági jellegű egyetem létesítését. Az 1910-es évekre a magyar felsőoktatásban csak mezőgazdasági és a közgazdasági képzésnek nem volt felsőfokú intézménye. Ezért a Magyar Gazdaszövetség 1910-ben újra napirendre tűzte a kérdést. Ugyanakkor a műegyetem tanácsa 1912. június 21 -i ülésén javasolta, hogy az egyetem keretén belül önálló közgazdasági szakosztály alakuljon, elsősorban a végzett mérnökök továbbképzése céljából. így 1914 februárjában létrejött a m. kir. József Műegyetem negyedik, közgazdasági osztálya, ahol a mérnöki oklevéllel rendelkezők egy év alatt közgazdasági mérnöki címet szerezhettek. A műegyetemi közgazdasági osztály felállítása nagy vihart kavart, a szakmai körök továbbra is a közgazdasági felsőoktatás önálló intézményének megteremtését akarták elérni. A megvalósítást a világháború és a forradalmak okozta helyzet lehetetlenné tette. A kérdés rendezésére 1919 őszén került sor, ennek eredményeként 1920 januárjában megjelent a kormány 272/1920 M.E. számú rendelete “a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem mellett létesített közgazdaságtudományi kar szervezeti szabályzatáról”. Megtörtént az első tanárok kinevezése, megkezdődött az első tanév előkészítése. A 26
