Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Források jegy zéke: A/ Évkönyvek stb.:- A Magyar királyi Állatorvosi Főiskola Évkönyve 1899/1900—1933/34. B/ Segédletek:- Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára. Repertórium (1741) 1787-1972. (Bp., 1985). (Az Allatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.)- Drobinoha Angéla - Szögi László - Zsidi Vilmos: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára. In: Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I. rész. Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények I. Szerk. Heilauf Zsuzsanna, Kiss József Mihály, Szögi László. (Bp., 1997). Keleti Kereskedelmi Akadémia 1891 - 1920 Ld. A közgazdasági felsőoktatás intézményei és a Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1857-1920 Ld. A közgazdasági felsőoktatás intézményei és a Közgazdaságtudományi Egyetem A közgazdasági felsőoktatás intézményei és a Közgazdaságtudományi Egyetem Története: Hasonlóan Európa más államaihoz, Magyarországon is a kereskedők elméleti képzésének megindulása jelentette a közgazdasági ismeretek tanításának kezdetét. A magyarországi felsőfokú szakképzés szinte minden tudományterületen a felvilágosult abszolutizmus időszakában, a 18. század második felében találja meg gyökereit. Jóllehet a közgazdasági szakképzés az agrár, vagy a műszaki tudományokhoz képest csaknem egy évszázados késéssel érte el az egyetemi színvonalat. A Habsburg Birodalom első tengerészeti-kereskedelmi iskoláját Triesztben hozták létre 1754-ben. Ezután az osztrák tartományok egyre több városában alakult, középfokú képzést nyújtó, ipari és kereskedelmi reáliskola, amelyek közül az egyik legjelentősebb a Bécsben 1771-ben jelentős állami támogatással felállított Realhandlungs akadémia, a későbbi Politechnikum jogelődje. Ez volt a Birodalom első igazi felsőfokú műszaki és kereskedelmiközgazdasági képzést nyújtó szakiskolája. Magyarországon a 18. század második felében egyre élesebben jelentkezett a reális - műszaki, egészségügyi, mezőgazdasági, közgazdasági - ismeretekkel bíró szakemberek hiánya. A kamarai birtokok igazgatásához a pénzügytanban, számvitelben, a kettős könyvvitelben és hasonló gyakorlati tudományokban jártas szakemberekre volt szükség. A 24
