Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
ZALAI MUZEUM 23 2017 347 Bekő Tamás Az 1956-os forradalom Zalatámokon Bevezetés Hat évtizeddel ezelőtt a magyar forradalom és szabadságharc eseményei az egész világot megrengették. Rövid, de annál dicsőségesebb története örök, a barikádokon harcoló felkelők halált megvető bátorsága példa nélküli, érdemeik elévülhetetlenek. Mint ismeretes, a Budapesten kirobbanó felkelés, majd a súlyos harcok hatására a forradalom futótűzként terjedt szét az országban, és csakhamar lángra gyújtotta a vidéki megyeszékhelyeket, nagyvárosokat. Falvaink a városi események példájára, szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba. Leváltották a helyi hatalom képviselőit, szimpátiatüntetéseket szerveztek, élelmiszert gyűjtöttek a fővárosi emberek megsegítésére. így esett, hogy 1956 őszén nemcsak Budapest, hanem a magyar vidék lakossága is dicső történelmi idők részesévé válhatott. Az alábbiakban egy zalai község, Zalatárnok 1956- os krónikájába nyerhetünk bepillantást. A tanulmány több fejezetre osztva tárja fel a forradalomhoz vezető diktatórikus ötvenes éveket, az október-novemberi napok helyi eseményeit és annak utóéletét, valamint a megtorlás gyászos emlékű időszakát. A történések feldolgozásához elsősorban a Zala Megyei Levéltár dokumentumai, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának Archívuma, a községi és járási tanácsok iratanyaga és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött zalatárnoki vonatkozású akták szolgáltak hiteles forrásként. Zárásképpen - pártállásponttól függetlenül - a forradalom aktív szereplőinek rövid életrajzgyüjteménye kerül bemutatásra. „Felszabadulástól” a forradalomig A második világháború magyarországi hadműveletei 1945. március végén érték el Zala megye határait. Zalatárnokra április 1-jén, húsvét vasárnap délelőtt 9-10 óra között vonult be a Vörös Hadsereg. Támadó alakulataik északi irányból, Lickóvadamos felől közelítették meg a települést, majd a falu előtt néhány száz méterre megállva két lovas felderítőt küldtek előre. Hírnökeikre azonban (a régi kultúrház melletti kanyarban, az ún. Bika-rét mellett) egy árokban megbúvó német géppuskás hátvéd tüzet nyitott. A lövések pillanatában a magasabb rangú tiszt lefordult a lováról, és a helyszínen életét veszítette, míg a másik felderítő sebesülten visszavágtatott alakulatához. Ekkor a szovjet gyalogság harci alakzatban benyomult a községbe, mire a németek meghátráltak, így további lövöldözésre sem került sor. A szovjet katonák mindjárt az első házaknál ivóvizet kértek. Volt, aki mákos kaláccsal kínálta őket, amit el is fogadtak. Kora délután a község déli részét lőtték a németek, de a települést visszafoglalni már nem tudták. Még aznap 17 óra tájban Aszuvölgy is felszabadult. Az utóvédharcoknak Szentkozmadombján három polgári, Oroklánban egy civil és egy német katonaáldozata lett. Tárnokon személyi sérülés nem történt, mindössze néhány faluvégi ház tetőzetét rongálták meg az ágyúlövegek. A hősi halált halt szovjet felderítő tiszt holtteste a templom előtti téren, míg két másik halott - kiket távolabbról hoztak lovas kocsin - a falu temetőjében nyertek ideiglenes nyugalmat.1 Mindhárom katonát később exhumálták, és közös koporsóba helyezett maradványaik 1949. március 11-én kerültek a zalaegerszegi szovjet hősi temetőbe.2 Amíg a fiatal leányok bátran 1 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL ZML) MSZMP Zala Megyei Bizottsága iratai. Visszaemlékezések gyűjteménye (a továbbiakban: MSZMP visszaemlékezések).- MNL ZML Alispáni iratok. A katonák személyazonossága nem ismert. Földi maradványaik a temető 70. sz. sírjában nyugszanak.
