Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

ZALAI MUZEUM 23 2017 347 Bekő Tamás Az 1956-os forradalom Zalatámokon Bevezetés Hat évtizeddel ezelőtt a magyar forradalom és sza­badságharc eseményei az egész világot megrengették. Rövid, de annál dicsőségesebb története örök, a ba­rikádokon harcoló felkelők halált megvető bátorsága példa nélküli, érdemeik elévülhetetlenek. Mint isme­retes, a Budapesten kirobbanó felkelés, majd a súlyos harcok hatására a forradalom futótűzként terjedt szét az országban, és csakhamar lángra gyújtotta a vidéki megyeszékhelyeket, nagyvárosokat. Falvaink a városi események példájára, szinte kivétel nélkül bekapcso­lódtak az ellenállási mozgalomba. Leváltották a helyi hatalom képviselőit, szimpátiatüntetéseket szerveztek, élelmiszert gyűjtöttek a fővárosi emberek megsegíté­sére. így esett, hogy 1956 őszén nemcsak Budapest, hanem a magyar vidék lakossága is dicső történelmi idők részesévé válhatott. Az alábbiakban egy zalai község, Zalatárnok 1956- os krónikájába nyerhetünk bepillantást. A tanulmány több fejezetre osztva tárja fel a forradalomhoz veze­tő diktatórikus ötvenes éveket, az október-novemberi napok helyi eseményeit és annak utóéletét, valamint a megtorlás gyászos emlékű időszakát. A történések fel­dolgozásához elsősorban a Zala Megyei Levéltár do­kumentumai, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának Archívuma, a községi és járási tanácsok iratanyaga és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárá­ban őrzött zalatárnoki vonatkozású akták szolgáltak hiteles forrásként. Zárásképpen - pártállásponttól függetlenül - a forradalom aktív szereplőinek rövid életrajzgyüjteménye kerül bemutatásra. „Felszabadulástól” a forradalomig A második világháború magyarországi hadművele­tei 1945. március végén érték el Zala megye határait. Zalatárnokra április 1-jén, húsvét vasárnap délelőtt 9-10 óra között vonult be a Vörös Hadsereg. Támadó alakulataik északi irányból, Lickóvadamos felől kö­zelítették meg a települést, majd a falu előtt néhány száz méterre megállva két lovas felderítőt küldtek előre. Hírnökeikre azonban (a régi kultúrház melletti kanyarban, az ún. Bika-rét mellett) egy árokban meg­búvó német géppuskás hátvéd tüzet nyitott. A lövé­sek pillanatában a magasabb rangú tiszt lefordult a lováról, és a helyszínen életét veszítette, míg a másik felderítő sebesülten visszavágtatott alakulatához. Ek­kor a szovjet gyalogság harci alakzatban benyomult a községbe, mire a németek meghátráltak, így további lövöldözésre sem került sor. A szovjet katonák mind­járt az első házaknál ivóvizet kértek. Volt, aki mákos kaláccsal kínálta őket, amit el is fogadtak. Kora dél­után a község déli részét lőtték a németek, de a telepü­lést visszafoglalni már nem tudták. Még aznap 17 óra tájban Aszuvölgy is felszabadult. Az utóvédharcoknak Szentkozmadombján három polgári, Oroklánban egy civil és egy német katonaáldozata lett. Tárnokon sze­mélyi sérülés nem történt, mindössze néhány faluvégi ház tetőzetét rongálták meg az ágyúlövegek. A hősi halált halt szovjet felderítő tiszt holtteste a templom előtti téren, míg két másik halott - kiket távolabb­ról hoztak lovas kocsin - a falu temetőjében nyertek ideiglenes nyugalmat.1 Mindhárom katonát később exhumálták, és közös koporsóba helyezett maradvá­nyaik 1949. március 11-én kerültek a zalaegerszegi szovjet hősi temetőbe.2 Amíg a fiatal leányok bátran 1 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL ZML) MSZMP Zala Megyei Bizottsága iratai. Visszaemlékezések gyűjteménye (a továbbiakban: MSZMP visszaemlékezések).- MNL ZML Alispáni iratok. A katonák személyazonossága nem ismert. Földi maradványaik a temető 70. sz. sírjában nyugszanak.

Next

/
Thumbnails
Contents