Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
348 Be kő Tamás viselkedtek a „felszabadítókkal” szemben, a nagyobb gazdaságok nem kerülhették el a kifosztást. Lábasjószág, gabona, szekér - mindent, amit lehetett magukkal vittek az egymással harcban álló német és szovjet alakulatok.3 A front gyors átvonulása után (a mai megye területén csupán egy hétig tartottak a fegyveres harcok) hamarosan felpezsdült az élet Zalában. Az általános helyzet rendeződésével Zalatárnokon is megalakult a nemzeti bizottság4 és a földreform-rendelet hatására a földigénylő bizottság. A községben Hermán József és Sipos László propagálták a földosztást. Mindketten a fővárosból érkeztek a községbe (egyikük tárnoki születésű volt), és a magukkal hozott falragaszokkal a Stádel-kastélyba egybehívott értekezleten igyekeztek népszerűsíteni a nagybirtokok felparcellázását. A földigénylő bizottság első elnöke Lévai Péter kereskedő lett. Szentkozmadombján Simon István látott el hasonló teendőket. Tagjai gazdasági cselédek és 1-2 holdas törpebirtokosok voltak. A régi uradalmi cselédség családtagonként 1 kát. holdat kapott, a törpe- birtokosok 7 kát. holdra egészíthették ki a földjeiket. 1945 októberében a fennálló rendelkezések alapján Lévait leváltották az elnökségről, és helyét Csőregi Ferenc foglalta el. Az ő működése alatt történtek a házhelyjuttatások. Zalatárnokon a Bárczay, Deák, Stádel, Kacskovics és Drexler (utóbbi bérlője Szluha Márta) birtokon osztottak földet a régi cselédek és a szegény sokgyermekes családok között. A földhöz jutottak száma Tárnokon 233, Szentkozmadombján 59 család volt. Kezdetben az új földtulajdonosok számára az igavonó erő biztosítása jelentett nehézségeket, ezért a községben tartózkodó szovjet helyőrséghez fordultak segítségért .5 A földosztással párhuzamosan megélénkült a politikai pártok tevékenysége. Tárnokon már 1945. április 15-én létrehozták az első kommunista alapszervezetet (KMP), később (1945. június-júliusától) a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) is rendelkezett helyi apparátussal. Főleg zsellérek és szegényparasztok körében vált népszerűvé a Kommunista Párt. Programjukban a nincstelen családok érdekeit megcélozva igyekeztek orvosolni a legégetőbb problémákat (pl. földkérdés, lakás, megélhetés). A titkári teendőket (1946 szeptemberéig) Mühl Mihály látta el.6 A szociáldemokraták helyi titkárának Gombos Imrét választották. Sok nagygyűlést tartott, és a legnagyobb agitációt is ő fejtette ki. A párt tagjai: iparosok, kereskedők és a parasztság középrétege.7 Ahogy országos és megyei viszonylatban, Zalatárnokon is a Kisgazdapárt lett a legnépszerűbb. A szervezet gerincét a falu intelligenciája és a módosabb parasztság alkotta. Első titkára Papp János, később Tuboly Péter lett. A Parasztpárt tevékenységének fő célja a föld megtartása volt. Jelszavuk: „Kenyeret, bakancsot, csizmát!" A csoportba főleg 4-5 holdas kisparasztok léptek. Első titkára Toplak József.8 9 Az 1945-ös országgyűlési választások Zalatárnokon is elsöprő kisgazda fölénnyel végződtek, és 510 helyi választó bizalmát élvezve 69,77 %-os eredménynyel győzedelmeskedtek a rivális pártok felett. Másodikként 114 érvényes szavazatával a Parasztpárt ért célba, míg a szocdemekre leadott 54 szavazat a képzeletbeli dobogó harmadik fokára volt elegendő. A kommunisták csupán a leadott voksok 6,29 %-át tudhatták magukénak.6 Az országos pártok vezetői főleg népgyűléseken és kampánykörútjaik egyes állomásain propagálták a választási tervezetüket. 1947 nyarán, a híres „kék- cédulás” választási csalás évében Rákosi Mátyás, Zala megye kommunista pártjának listavezetője, és ez időben Magyarország miniszterelnök-helyettese, személyesen is hallatta hangját Zalatárnokon. Rákosi látogatásának előzménye évekkel korábbra, a templom harangjának hadi célokra történő elrekvirálásáig nyúlik vissza. 1945 decemberében ugyanis kitudódott, hogy a másfél mázsás rézöntvényű lélekharang túlélte a háború viszontagságait, és az Iparügyi Minisztérium kétszeres súlyú sárgaréz, vagy azonos súlyú vörösréz ellenében hajlandó azt visszaszolgáltatni a falu 3 MNL ZML A Zalatárnoki Földbirtokrendező Tanács iratai. 4 1945-ben a nemzeti bizottságok pótolták a harcok során szétesett községi közigazgatást. Feladatuk elsősorban a közrend fenntartására és a kilengések megakadályozására korlátozódott. A helyi néphatalmi szerv első elnöke Horváth Kelemen cséplőgép-tulajdonos volt, őt 1947-ben Nagy József váltotta. 5 A földreform során Zalatárnokon 1295, Szentkozmadombján 135 kát. hold került kiosztásra. Házhelyjuttatásban Tárnokon 105 család részesült. MNL ZML MSZMP Visszaemlékezések. 6 Alapító tagok: Kocsis József, Lévai Péter, Vajda József, Gulyás József, Farkas József, Farkas Józsefné, Máté György, Máté István és Vajda Mária. MNL ZML MSZMP Visszaemlékezések. 7 Más forrás szerint Nagy József volt az első titkár. A vezetőség tagja: Pulai Imre. Uo. 8 A vezetőség tagjai: Török Sándor és Szijjártó István. Uo. 9 www.zml.hu/adatbazisok/adatbazis/php. Az 1945-ös és az 1947-es országgyűlési választások Zala megyei eredményeinek adatbázisa.
