Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Száraz Csilla: A Hahót–Vadaskert-dűlő lelőhelyen előkerült késő bronzkori temetőrészlet bemutatása
56 Száraz Csilla benne a csontszilánkokkal. A sírgödör betöltéséből még fazéktöredékek kerültek felszínre. Kisebb méretű, öblös hasú edény töredékei (9. tábla 14) TGYM RGy 82.76.1. Kívül-belül fekete, barna és szürke foltos, kerámiazúzalékkal és csillámos homokkal soványított, kihajló, lekerekített peremű edény perem-, oldal- és aljtöredékei. Méretek: Pá.: 10 cm, Fá.: 10,8 cm; 9x4 cm, 18x13,8 cm Fazék töredéke (9. tábla 3) TGYM RGy 82.76.2. Kívül szürkésbarna, belül fekete, szürke törésű, kerámiazúzalékkal és csillámos homokkal soványított, kihajló, lekerekített peremű fazék ívelt perem- és válltöredéke. A vállvonal keskeny, éles bordával hangsúlyozott. Méretek: 6,4x5,4 cm Oldaltöredék (bögre töredéke) (9. tábla 2) TGYM RGy 82.76.3. Kívül barna, belül sárgásbarna, szürke törésű, kerámiazúzalékkal és csillámos homokkal soványított, ívelt, éles bordadísszel hangsúlyozott bögre oldaltöredéke. A töredéken másodlagos égés nyomai. Méretek: 5x4,2 cm Oldaltöredék (fazék oldaltöredéke) (9. tábla 5) TGYM RGy 82.76.4. Kívül szürke, belül sötétszürke, világosabb szürke törésű, kerámiazúzalékkal és csillámos homokkal soványított, nagyméretű edény oldaltöredéke. A töredéken elágazó, ujjbenyomkodással díszített bordadísz található. A másodlagos égés során törésfelülete szivacsosra égett. A leletanyag értékelése A leletanyag értékelésekor a párhuzamok keresésén alapuló összehasonlító módszert alkalmaztam, a hahóti temetkezések anyagát a Zala megye területéről publikált adatokkal vetettem össze. A Hahót-Vadas- kert-dűlő lelőhelyen előkerült urnasírok leletanyagának legközelebbi párhuzamait Balatonmagyaród-Híd- végpuszta és Galambok-Hársas-erdő lelőhelyeken figyeltem meg. Balatonmagyaród-FIídvégpusztán a késő bronzkor BD-HaAl periódusára keltezhető temető részletét, 69 3 Horváth 1996,220. 4 Horváth 1996, 61, 28. kép 5. 5 Horváth 1996,61, 28. kép 6 Horváth 1996, 62, 29. kép, 63, 30. kép 7 Horváth 1996, 63, 30. kép 8 Horváth 1996, 64, 31. kép 9 Horváth 1996, 231-235, 10-14. kép hamvasztásos sírt tárt fel Ftorváth László. Megfigyelése szerint a temető négy, teljesen elkülönülő sírcsoportból állt. A kerámiaanyag változatossága lehetőséget adott a temető időrendi fázisainak elkülönítésére is, egy idősebb és egy fiatalabb fázis megkülönböztetésére. Az idősebb sírokban megfigyelt leletek alapján a feltáró szerint nagyon erős a halomsíros kultúra hatása, a fazekak és a csuprok között a talpas változat is előfordul. A fiatalabb fázis sírjaira már a klasszikus urnamezős leletanyag a jellemző: síkozott perem, turbántekercses díszű váll, felmagasodó, háromszög át- metszetű fülű bögrék. A temető idősebb fázisát a Bővel, míg a fiatalabb szakaszt a HaAl-el párhuzamo- sítja a szerző. Úgy véli, hogy a temetőt folyamatosan használták: „az erős halomsíros tradíciók átalakultak urnamezőssé”.3 4 5 6 7 Hahót-Vadaskert-dűlő leletei között megtaláljuk a Horváth László által elkülönített mindkét fázist. Az idősebb fázishoz köti a leleteket az 1. sír csőtalpas, füles, vállvonalon éles, bordaszerű töréssel hangsúlyozott edénye (4. tábla 2).4 A hahóti edények díszítésének egyes elemei is az idősebb periódusból eredeztethetőek: ilyenek a kerek és téglalap alakú bütyökdíszek (5. tábla 1, 4; 6. tábla 3, 6; 7. tábla 2f A balatonmagyaród-hídvégpusztai temető Horváth László által elkülönített fiatalabb sírjaihoz köti a hahóti sírokat az 5. sírból előkerült háromszög átmetszetű fültöredék, mely egykor egy perem fölé magasodó fülű csészéhez tartozhatott (8. tábla 6).6 A behúzott peremű tálak töredékeit is esetlegesen a fiatalabb korszak temetkezéseihez köthetjük (4. tábla 6, 8. tábla 2)3 A Hahót-Vadaskert-dűlő lelőhely 6. sírjából előkerült ujjbenyomkodásos bordadíszes töredék (9. tábla 5) párhuzamát is megtaláljuk a balatonmagyaródi fiatalabb sírok anyagában.8 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Ha- hót-Vadaskert-dűlőben előkerült sírok leletanyaga több szállal kötődik a balatonmagyaród-hídvégpusztai temetkezésekhez, az idősebb és fiatalabb fázis elkülönítését azonban ennyi eset alapján nem mondhatjuk ki. Annál inkább sem, mert a balatonmagyaródi temető 69 sírja közül csak néhány tábla, egy másik tanulmányban 5 sír anyaga9 került publikálásra. A temetkezések és a temető teljes feldolgozása után nyílhat majd mód bizonyítható időrendi fázisok elkülönítésére. Ezt a jövőben feltétlenül szükséges elvégezni ahhoz, hogy
