Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Száraz Csilla: A Hahót–Vadaskert-dűlő lelőhelyen előkerült késő bronzkori temetőrészlet bemutatása
A Hahót- Vadas kert-dűlő lelőhelyen előkerült késő bronzkori temetőrészlet bemutatása 57 a kisebb sírszámú temetők, temetőrészletek, mint amilyen a Hahóton feltárt is, értékelhetők lehessenek. A leletanyag alapján a hahóti temetkezések a Galam- bok-Hársas-erdő lelőhelyen feltárt temetkezésekkel is rokoníthatók.10 Az éles hasvonallal hangsúlyozott bögrék (4. tábla 2, 5)," a felmagasodó fülű csésze (8. tábla 6),12 a nagyméretű öblös hasú edények (7. tábla 2)n mindkét lelőhely leletanyagának jellegzetességei. A párhuzamok alapján a Hahót-Vadaskert-dűlő lelőhelyen előkerült temetkezéseket a a késő bronzkor BD-HaAl periódusára keltezhetjük. A Hahót-meden- ce mikroregionális kutatásának eredményeit összefoglaló kötetben Szőke Béla Miklós is említi a 6 feltárt temetkezést, melyeket tanulmányában ő is a BD-HaAl időszakra tesz.14 A temetkezési rítus A Hahót-Vadaskert-dűlő lelőhelyen feltárt 6 sír (temetőrészlet) urnás, hamvasztásos temetkezés. A temető egészére a kis esetszám és az előkerülési körülmények miatt nem vonhatók le általánosításra alkalmas következtetések. Az összesítő alaprajz (2. tábla) szerint a feltárt sírok elszórtan helyezkedtek el az egykori temetőben, csoportok elkülönítésének a leletmentő feltárás körülményeinek ismeretében nincs létjogosultsága. Kizárólag a szántásban megfigyelt sírhelyek kerültek kibontásra, a sírok közötti területeket nem kutatták. A temetkezési rítust vizsgálva Horváth László ásatási rajzai és leírása15 alapján a hamvakat tartalmazó edényeket szájjal lefelé fordítva helyezték a jelenlegi felszínhez képest 40 cm mély gödörbe. A talajművelés és a szántás a temetkezéseket erősen korrodálta, pusztította, így nem tudhatjuk azt sem, hogy a késő bronzkor közössége milyen mélyre ásta a hamvakat és a temetési szertartáshoz tartozó edényeket. Nincs bizonyíték a felszín feletti esetleges síremlékre sem. Fülöp Kristóf és Váczi Gábor kísérletet tett a késő bronzkori hamvasztásos rítusú temetkezés eseménysorának rekonstruálására.16 A sírba helyezett tárgyak, esetünkben edénytöredékek között, megfigyeléseik szerint meg lehet különböztetni a máglyára felhelyezett, máglya mellé rakott, illetve csak a sír berendezésénél szerepet játszó edényeket, bronz ékszereket, fegyvereket, eszközöket.17 Ennek alapján körvona- lazhatóvá válik, hogy a sírban talált tároló- és főzőedények, ivó- és étkezőkészletek egyes darabjai a temetés eseménysorának mely szakaszában és milyen formában kaptak szerepet.18 A szerzők következtetései érvényesek lehetnek a Hahót-Vadaskert-dűlőben feltárt temetkezések tekintetében is. A vizsgált temetkezések esetében, Fülöp Kristóf és Váczi Gábor gondolatmenetét követve, a temetési szertartás vonatkozásában néhány elemet megfigyelhetünk. A halál beállta után a testet magas hőfokon elhamvasztották. A hamvak és a kalcinált csontok mellett faszenes, sötét betöltést figyelt meg az ásató. Az égetés biztosan nem a sírgödörben történt, valószínű, hogy a temetőn belül külön máglyarakó helyen történhetett a hamvasztás. A sírgödörben elhelyezett kerámiaedényeken is látszik, hogy a tárgyak is részesei voltak a hamvasztási rítusnak. A másodlagosan átégett kerámiák az edény erős hőhatásnak való kitettségét bizonyítják. A hahóti anyagban is találunk az edények töredékei között olyan részeket, melyek vörösesbarnára égtek, a hőhatás részleges nyomokat hagyott az edényeken, melyek a máglya közvetlen közelében állhatták. Ezek lehettek az 1. és a 2. sír esetében a füles fazekak (4. tábla 2, 5), és a 3. sír nagyméretű, öblös hasú edényének darabjai (5. tábla 4). Erős hőhatásnak lehetett kitéve az 5. sír behúzott peremű táljának darabja is (8. tábla 2). Néhány töredéken megfigyelhető az erős másodlagos égés is, az edény teljes felülete szivacsosan átégett, felületét tartós, magas hő érte (Lásd: Az objektumok és a leletanyag leírása fejezet). Ezek az edények az egykori máglya központi részén kaphattak helyet. Az egyik ilyen aljtöredék az 1. sírból (4. tábla 4) került elő. A sírba került edények valószínűleg használati tárgyak lehettek, bár bizonyíthatóan használatból adódó kopásnyomokat az edénytöredékeken elkülöníteni nem lehetett. A kevés számú feltárt sir és azok bolygatottsága ellenére is jól körvonalazható, hogy melyek voltak azok az edénytípusok, amiket a hamvak mellett a sírba helyeztek. Kivétel nélkül mind a 6 sírban megtalálhatóak voltak a nagyméretű, öblös testű edények töredékei. 0 Száraz 2008, 65-78. 1 Száraz 2008, 76, 5. kép 1. 2 Száraz 2008, 76, 5. kép 3. 3 Száraz 2008, 77, 6. kép 5. 4 Szőke 1995,24. 5 Horváth 1981 6 Fülöp-Váczi 2016 7 Fülöp - Váczi 2016, 3-6. 8 Fülöp-Váczi 2016,6.
