Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
410 Kardos Ferenc rete akadályozza a szlovéniai előmenetelt. A lendvai kéttannyelvű általános iskolában és gimnáziumban is tapasztalható a magyar anyanyelvű fiatalok számának csökkenése annak ellenére, hogy számukra nyitott a magyar közép- és felsőoktatási rendszer is. Nem csoda hát, hogy a szlovéniai támogató nemzetiségi politika és a magyar anyaországi kulturális támogatás ellenére a magyarul beszélők száma rohamosan csökken a Muravidéken, főleg annak észak- nyugati, Muraszombat felé eső részén. Bár nincs pontos nyelvstatisztikai adatunk, de az adatközlői beszámolókból úgy tűnik, magyar nyelvhatár a zalai határövezet szlovén oldalán közeledik határhoz, azaz a magyar nyelv leginkább a határmenti magyar településeken és az élénk magyar nyelvű kulturális életet produkáló, ezzel a nyelv megőrzését elősegítő Lendva város szűk körzetében használt. Az egyik legfrissebb muravidéki nyelvtudományi vizsgálat, Gasparics Judit kutatása is megerősíti tapasztalatainkat: ,,A magyar nyelvváltozatok visszaszorulnak, mert a Muravidéken nyelvi dominanciaváltás folyik. A kisebbségi nyelv főleg a privát és a belső (gondolati) nyelvhasználati színtérre korlátozódik, a társadalmi, közéleti színtereken egyre többször átadja a helyét az államnyelvnek. A szlovénesedés egyik oka minden bizonnyal az egyre gyakoribb szlovén-magyar vegyesházasság, ahol többnyire szlovénul folyik a családi kommunikáció is, mivel ők nem tudnak magyarul. Szögesdrót helyett határünnepek Az országhatár használata és átjárásának módjai a mindenkori határral kapcsolatos országos és európai szabályozások és a mindennapi élet követelményeinek kölcsönhatásaiban alakul. A határmenti települések felől nézve a határral kapcsolatos viszonyulások külső és belső feltételeiről, tényezőiről beszélhetünk. Külső tényezők a földrajzi adottságok, az infrastrukturális ellátottság (elsősorban a határon átmenő közutak), az országos (és európai) politika határhoz való viszonya, s ennek megfelelően a mindenkori határőrizet jellege és módja, továbbá, részben a magyar és a szlovén politikum viszonya a határon túli magyarsághoz, magyar-magyar kapcsolatokhoz. Ez utóbbi a határmenti magyar települések támogatását vagy akadályozását jelentheti a határon túli kapcsolat építésben. A támogatásra jó példák a nyitott határ rendezvények, vagy a páneurópai piknik rendezvényei. Belső tényezőnek tekinthetjük mindazt a jelenséget, mely a határmenti településen élők szándékaiból jön létre, mely része életüknek, a határövezetre is kiterjedő határ használatuknak. A határmenti lét alakulásában a vizsgált időszakban s előtte is a külső tényezők látszanak meghatározónak, elsősorban politikai és gazdasági erejüknél fogva, s az is tapasztalható, hogy minél kisebb a határmenti település, annál kiszolgáltatottabb a külső tényezőknek. Ez összefogásra, közös megoldások keresésére ösztönzi az aprófalvakat. A politikai rendszerváltozások41 42 okozta legszembetűnőbb változás a határzár eltűnése. Bár ebben a pillanatban újramagasodik a határmenti drótkerítés az EU-s határainkon, a fizikai határzár „vasfüggönye”, ennek teljesen más okai, indokai vannak, mint a korabeli szögesdrótoknak. A mai elsődlegesen a jogellenes bevándorlást akadályozó eszközrendszer, míg korábban vasfüggöny legalább annyira volt a disszidálást akadályozandó eszköz, mint az illetéktelen behatolásé.43 A határ politikai kinyitása a határállomások megszüntetésével, a schengeni határ létrehozásával vált teljessé. Magyarország és Szlovénia 2007-ben csatlakozott az egyezményhez, mely alapján megszűnt a személyek ellenőrzése a határon, mely a határmenti övezetek gazdaságaira élénkítő hatással volt. A határátjárás ünnepi alkalmai is jelentősen változtak gyakoriságban, külsőségben, a szervezés módjában a rendszerváltás és a határnyitás után. A határ átlépése ünnepi alkalmakból a zárt határ időszakaiban is megtörtént, csakhogy alig volt határátkelő, a határmenti települések többségéből kerülővel lehetett átjutni a határon túli szomszéd faluba, városba. Például Magyarszombatfáról ma egy kis betonozott 7 kilométernyi úton 10 perc alatt át lehet jutni Nagytótlakra, míg 1989 előtt a legközelebbi rédicsi határátkelőn keresztül 58 km utat megtéve, egy óra alatt érhetett át a látogató. A határ kinyitásától általában új gazdasági lehetőségeket és társadalmi aktivitás növekedését várták mindenütt, a települések lakói, vezetői és az országos politika is. Azonban van néhány speciális élethelyzet, ahol a határok légiesedése nem feltétlenül pozitív hatásokkal járt. 41 Gasparics 2014, 4. 42 Magyarországon, illetve Jugoszláviában 43 Ajánlható ennek érzékeltetésére az apátistvánfalvai Határőrmúzeum kiállítása.
