Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
Határtalan Zala 409 mely viszont átszelte mind a magyar, mind a szlovén nyelvterületet. A jelenlegi zalai határszakasz a történelmi Zala megye valamikori Alsólendvai járásai területén húzódik. Trianon következtében a járás nagyobb fele vált a szlovéniai Muravidék részévé. Az 1910-es, azaz a Trianon előtti népesség-összeírásban az Alsólendvai járásban 78 településen 50717 lakost írtak össze. 57 %-ukat magyarként írták össze, 43 %-ukat egyébként, akik nyilvánvalóan a szlovén (vend) anyanyelvűek voltak zömében. Azóta sok település nagyobb települési egységbe, községbe vagy városba olvadt be. A jelenlegi államhatár szerint az akkori településekből 48-at találunk a határ szlovén oldalán, 30-at a magyar oldalon. A lakosság arányai: az 1910-es népesség alapján 73% a szlovén oldalon, 27 % a magyar oldalon, a jelenlegi népességarány szerint (a 2000-es magyar és szlovén népszámlálások alapján becsültén) 85-15 %-os arányt mutat, azzal együtt, hogy a szlovén oldalon ott van Lendva város, míg a magyar oldalon a korabeli Alsólendvai járás területén nem volt város, apró település annál inkább. A vizsgált időszakra jellemző volt a folyamatos lakosságfogyás mind a szlovén, mind a magyar oldalon, de a magyar oldalon nagyobb arányúnak látszik. Az 1. táblázatban a vizsgálatban kérdőívezett településként szereplő, a hármas határhoz közel eső települések adatait gyűjtöttem ki a 2011-es népszámlálás36 adatsoraiból. A táblázatban Gosztola mutat csak lakosságnövekedést, de ennek az az oka, hogy a goszto- lai hegyben többen is kiköltöztek Lentiből, elsősorban szociális okokból. Meg kell jegyeznünk, hogy a településeken megjelent a szociális okokból, elsősorban a mélyszegénység miatt betelepülő, nagy részben roma családok száma. így a magyar határmenti településeken ma már magyar nyelvű (romungro) és beás (eredetileg beás nyelven beszélő, de ma már többnyire nyelvében szintén magyar) roma népesség közel 20 %-át teszi ki a lakosságnak (terepmunkánk alatt elvégzett becsléseink alapján). Másik jellemző az elöregedés. A vizsgált települések esetében a 2011-es kor szerinti megoszlást a 2. táblázat szemlélteti.37 A zalai határterület lakossága túlnyomóan magyar etnikumú, az őrségi vend nyelvű tömb Vas megyéhez tartozik. A nyelvi határt a szlovén oldalon lehet megrajzolni, a mindenkori nyelvi állapotoknak megfelelően. A szlovén határterületen az általunk vizsgált időszakban kisebb „községek” alakultak ki. „A vegyesen lakott terület újonnan alakult községeiben a szlovén-magyar, illetve más nemzetiségű számarányt tekintve a lendvaiban a helyzet kielégítő, hiszen az 1991-es népszámlálás adatait a mai állapotokra „lebontva” 5 983 szlovén, 6 254 magyar és 1 650 más nemzetiségű mellett a magyarok részesedése 45 százalék körül mozog. Marác Községben (Moravske Top- lice) a 6 798 lakosnak csupán 14 százaléka magyar nemzetiségű (475). Némileg jobb a helyzet Hodos-Sal Községben, itt a 2 606 fős összlakosságnak egyötöde magyar, azaz 20,68 százalék (539 A 2. képen ábrázolt térkép39 jól mutatja, hogy a ma- gyar-osztrák-szlovén hármas határ felől haladva a Magyarországra is átnyúló vend - szlovén nyelvterület két részre osztja a magyar nyelvterületet, a vasi és a zalai tömbre. A zalai magyar nyelvterület Dobronaktól,40 a Dobronak - Lendvaerdő - Belatinc úttól délkelet felé húzódik a határ mentén. Az interjúzás alatt tapasztalható volt, hogy a határ két oldalán élő magyarajkú családok tájnyelve érezhetően különbözik. A magyar oldalon sokkal közelebb áll a tájnyelv a magyar köznyelvi állapotokhoz, míg a szlovén oldalon, részben szlovén nyelvi hatásra, a kétnyelvűségben élők magyar tájnyelve archaikusabbnak tűnik, szlovén sajátosságokkal tűzdelve. Ez a tájnyelv megjelenik a lendva-vidéki magyar irodalomban is, sajátos ízt adva neki. A határon Magyarország felé átjáró szlovéniai magyarok ezt a különbséget érzékelik, problémát okozhat számukra a „nem jól magyarul tudás” a magyarországi kommunikációban (félreértésekre és előítéletességre ad alkalmat). A magyar nyelv használata a szlovén oldalon általánosan használt a közéletben, a hivatalokban, és a magyarul nem tudó szlovén többségi környezet számára nem jelent gondot a muravidéki tájnyelv. A szlovén állam támogatja a nemzeti kisebbségek, magyarok, olaszok nemzetiségi nyelvi irodalmát és kommunikációját, azonban azt érzik a magyar szülők, hogy a szlovén nyelv nem megfelelően magas szintű ismétlőn. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.20. Zala megye, Győr: KSH, 2013. p. 158-159. 37 Uo. 165-167. 38 Bence 1996 39 Bence Lajos - Göncz László - Kovács Attila: Muravidék című tanulmányához készült térkép. A térkép forrása: http://www.hhrf.org/xantusz/ mv_muravidek.html 40 Dobrovnik, hozzá tartozik még Orszentvid (Strehovici) és Zsitkóc (Zitkovci)
