Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
„Egy ú.n. kastély-múzeum” 387 a hozzá csatlakozó volt hercegnői nagyszalon esetében a katonaság által végzett átalakítások után az eredeti állapot visszaállítása volt a cél (4—7. kép). Az 1960-as években a kiállítás könyvekből és metszetekből állt, köztük az egykori kastélyberendezés megmaradt darabjai: bútorok, szobrok, festmények. A kiállítás tematikájában helyet kapott a lótenyésztés, Magyarország és főként a Balaton földrajza, helytörténet, zene (külön Goldmark-emlékmúzeummal), stb. Az egykori ebédlőteremben hangversenyeket tartottak. A Helikon Könyvtár látogatottsága évről évre növekedett. 1966-ban a látogatószám már meghaladta a 100.000 főt, nyári napokon 1500-2000 vendég érkezett egy nap alatt. A nagy forgalom miatt a kiállítások bejárási lehetőségét 1968-tól körforgalom kialakításával bővítették. A látogatható területen (17 terem és folyosó) ekkor négy állandó kiállítás található: A Helikon Könyvtár története, A Helikon Könyvtár gyűjteményei, Festetics György és kora, valamint Goldmark Károly kiállítás. Több ízben növekedett a mütárgyállomány az 1960- as évek során. 1962 elején felmerült a Hévízen tárolt bútorok ügye. Sági Károly, a Balatoni Múzeum igazgatója beleegyezett, hogy a tárgyak náluk legyenek nyilvántartásban, de letétként a Helikon Könyvtárban legyenek kiállítva. A hévízi tárgyak mellett a múzeum saját anyagából is ajánlott fel műtárgyakat: „A keszthelyi Balatoni Múzeum azokat az iparművészeti darabokat, melyeket a keszthelyi Helikon Könyvtár kíván, a könyvtár kiállítására a tulajdonjog és rendelkezési jog fenntartásával kölcsönadja, a Helikon Könyvtár által kívánt időre.”22 A Hévízen tárolt Festetics-mű- tárgyak közül 34 darabot választottak ki, a múzeumi anyagból 58 darabot. Az átadásra ez év májusában került sor. Júliusban további 25 tárgyat adott át a Balatoni Múzeum. 1964 elején a Balatoni Múzeumból a Helikon Könyvtárba szállítottak kb. 230 műtárgyat, amelyek raktárban nyertek elhelyezést, vagyis nem kerültek ki a kiállításba. A Helikon Könyvtár területén lévő, a Balatoni Múzeumból áthozott műtárgyak tulajdonjoga, tárolása, illetve elhelyezése folyamatos problémát jelentett. A témát 1966 márciusában tartott megbeszélésen tárgyalta meg a Művelődésügyi Minisztérium, az OSZK és a Helikon Könyvtár, valamint a Balatoni Múzeum képviselője. Az átadott műtárgyak egy része ekkor a kiállításban szerepelt, ezeket letétként át kellett adni az OSZK-nak, hiszen azokat „muzeális és idegenforgalmi szempontból egyébként is az eredeti helyükön lehet legjobban hasznosítani. ”23 24 A Helikon Könyvtárban tárolt, a Balatoni Múzeum muzeális törzsanyagát képező, rossz állapotú volt Festetics-bútorok továbbra is raktárban maradtak. Amennyiben azonban egy részük bekerülne a kiállításba, a megbeszélés értelmében az OSZK-nak tartós letétként kellene őket elkérni a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályától. A műtárgyak jelenléte komoly szakmai munkát - és szakértőt - igényelt. Már az 1950-es évek második felében elkezdődött a több évtizedes együttműködés a Helikon Könyvtár és Péczely Piroska festőművész, muzeológus között, aki 1954-től nyugdíjba vonulásáig, 1959-ig a keszthelyi Balatoni Múzeumban dolgozott. 1958-ban jelent meg első összefoglaló műve a kastélyról A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése címmel, amelyet A keszthelyi Festetics-kas- tély című műve követett (1964 és 1968). Péczely Piroska nyugdíjazása után jelentkezett a Helikon Könyvtárban a nyugdíj mellett megengedett részmunkaidős állásra. Rákos József az OSZK Főigazgatóságának beleegyezését kérve azzal érvelt, hogy „Péczely Piroska a Festetics-kastély építésével és berendezésével kapcsolatos kérdések egyik legkiválóbb, szakavatott ismerője”.211 Végül 1960. július 15-ével kezdte meg munkáját a Helikon Könyvtárnál. Péczely Piroska 1962 tavaszára végezte el a Helikon Könyvtár saját tulajdonú műtárgyainak szakleltárba vételét. A műtárgyak két kategóriába kerültek: képző- és iparművészeti gyűjteményt hozott létre belőlük. Felkérték a Balatoni Múzeumtól átvett berendezési tárgyak restaurálási munkálatainak ellenőrzésére is. A bútorok restaurálását el is kezdte az Asztalos KTSz. Péczely Piroska ugyanakkor hozzáfogott a kastélyban lévő festmények restaurálásához, mely munkát több éven át végezte. 22 Feljegyzés, Rákos József könyvtárvezető és Dr. Sági Károly múzeumvezető aláírásával. Keszthely, 1962. május 8. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: HK-118/962 23 Emlékeztető, Soltész András gazdasági igazgató aláírásával. Budapest, 1966. március 31. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: HK- 127/966 24 Rákos József könyvtárvezető levele az Országos Széchényi Könyvtár Főigazgatóságának. Keszthely, 1959. szept. 2. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: HK. 191/1959.
