Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
388 Kardos Laura „A legsürgősebb és legnehezebb feladat a kastély állagának megóvása s az épület fokozatos helyreállítása,ns Az 1960-as évek második felében új korszak kezdődött a Helikon Könyvtár életében. 1965-ben a kastélyépület a Művelődésügyi Minisztériumhoz került. A Helikon Könyvtár kezelője továbbra is az OSZK volt. A változás magával hozta a kastély hasznosítási kérdéseinek újbóli felmerülését. Keresztury Dezső, az OSZK III. (Muzeális) Főosztályának vezetője 1965 júniusában összefoglalta javaslatait a volt Feste- tics-kastély felhasználásával kapcsolatban. Először is megállapította, hogy a kastélyt csak muzeális, közművelődési és idegenforgalmi célokra lehet felhasználni igazán. A legfontosabb feladatként a kastély állagának megóvását és az épület fokozatos helyreállítását jelölte meg. E munka megszervezésére és adminisztrálására külön gondnokság létrehozását szorgalmazta. A gondnokság létre is jött még e hónapban. Hivatalos elnevezése: Országos Széchényi Könyvtár Keszthelyi Műemlék Gondnoksága. A kiállítással kapcsolatban Keresztury úgy vélekedett, hogy a tárgyak csekély száma nem teszi lehetővé egy enteriőr-kiállítás létrehozását. „A helyreállítás csaknem teljesen az épületre szorítkozhatik csupán. Az egykori berendezésből a Helikon Könyvtár, a keszthelyi Balaton Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum őriz néhány darabot. Olyanszerű, az egykori berendezést is bemutató kastélymúzeum helyreállítására tehát, mint amilyenek világszerte láthatók, itt nem gondolhatunk. ”25 26 27 28 A javasolt teljes épületfelújításhoz a Művelődés- ügyi Beruházási Vállalat 1966-ban elkezdte a kastély felújítási programjának kialakítását. A felújítás előkészületei, a tervezés 1966-67-ben zajlott. Az üzemeltető (OSZK), a tervező (EM. Középülettervező Vállalat) és beruházó (Művelődésügyi Minisztérium Beruházási Főosztály) a tervezési program összeállítását 1967 májusában kezdte el. A tényleges felújítás 1968-ban indult el. A felújítás a kastély könyvtári szárnyával kezdődött (8. kép). Az építkezés miatt a Helikon Könyvtár 1969. január 20-tól bezárt, sem látogatókat, sem rendezvényeket nem fogadott. 1969 közepén még nem lehetett tudni, kinek a feladata a belső berendezés megtervezése. Keresztury Dezső utasításai szerint ,,az interior rekonstrukciója egyelőre az épület belső kiképzésnek rekonstrukciójára irányuljon. Az tehát, hogy mi milyen kiállításokat fogunk elhelyezni a helyiségekben, semmiképpen sem nehezítheti az építész és kivitelezők munkáját.”21 Az épületnek (vagy legalábbis egy részének) a felújítás után kastélymúzeumként való hasznosításával ugyanakkor minden érintett egyetértett. 1973 közepére elkészült a könyvtári épületrész felújítása. Az összekötőszárny helyiségeinek (négy szoba és folyosó) belsőépítészeti munkái is nagyrészt befejeződtek. A Helikon Könyvtár kiállításának felújításához kiválasztották a Balatoni Múzeumtól kölcsönben itt lévő műtárgyak közül a felhasználandókat: az 1962- ben áthozottak közül 58 darabot, az 1967-ben áthozot- tak közül nyolc olajfestményt. „A Festetics család egykori palotája, ma - a Helikon Kastélymúzeum 'nH 1973 őszén már köztudott volt, hogy új fenntartója lesz a leendő kastélykiállításnak, azaz a volt Feste - tics-kastély felújítása és üzemeltetése a közeljövőben közvetlenül a Művelődésügyi Minisztériumhoz kerül. A keszthelyi kastélyintézmény létrehívása tárgyában szeptember 14-én megtartott előkészítő tárgyaláson hozott határozat kapcsán Rákos József - más intézményekkel és helyi szervekkel történt egyeztetést követően - előterjesztette az intézmény elnevezésére tett javaslatait: „ Abból kiindulva, hogy a választott név fejezze ki, illetve jelezze a létesítmény rendeltetését, s e mellett - minthogy az objektum funkciójának alapvető megváltozásáról nincs szó - lehetőleg szerepeljen az új névben a hosszú évek óta elterjedt, megszokott eddigi elnevezés (...), a következő két elnevezés közötti választást javaslom fontolóra venni: 1. Helikon Kastélymúzeum 2. Helikon Kultúrpalota Ezen elnevezések bármelyikében változatlanul kifejeződne a kellő hagyománytisztelet, amennyiben a kastély igazán maradandó kultúrtörténeti jelentősége az egykori tulajdonos Festetics György életművét fémjelző helikoni eszmében gyökeredzik. ”29 25 Dr. Keresztury Dezső, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetője: Javaslat a keszthelyi volt Festetics kastély felhasználására. Budapest, 1965. június 24. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: ad. HK-248/965. 26 Uo. 27 Dr. Keresztury Dezső főosztályvezető levele Rákos Józsefnek. Budapest, 1969. június 4. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: ad. HK- 65/1969. 28HKM 3. 29 Rákos József levele a Művelődésügyi Minisztériumnak. Keszthely, 1973. szeptember 25. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: K-134/1973
