Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
386 Kardos Laura fel, későbbi időpontban intézkedem. ”17 A rendelet rávilágít a minisztérium álláspontjára, miszerint mind a kastélyból, mind Hévízről múzeumokba kell elszállítani az értékesebb Festetics-műtárgyakat, helyettük pedig kiegészítő tárgyakat kell a kastélyba vinni, hogy megvalósítható legyen egy kastélymúzeum létrehozása. A rendeletnek megfelelően a miniszteri biztos intézkedése nyomán tehát a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztossága 1949 decemberében elszállíttatott a keszthelyi Helikon Könyvtárból öt darab műtárgyat, Hévízről (az akkori Hévíz Gyógyfürdő Nemzeti Vállalattól) pedig 73 tételnyi műtárgyat (néhány tétel több darabból állt). Az elszállított műtárgyak közül a legnagyobb értéket a bútorok képviselték. A főként Mary Hamilton - Festetics (II.) Tasziló felesége - hozományából származó rokokó és klasszicista bútorok az Iparművészeti Múzeumba kerültek. Fügedi Erik miniszteri biztos a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának tevékenységéről írott beszámolójában is kiemelte ezeket a darabokat, amikor a biztosság által összegyűjtött műtárgyanyagot értékelte: „ Bútor szempontjából az iszkaszentgyörgyi bútorok, a Várbeli Eszterházy-palota berendezésének maradványa, az eszterházai és hévízi signált [szignált] francia bútorok voltak jelentősek. ”18 19 A műtárgyállomány tovább csökkent, amikor 1953- ban a könyvtár termeiben berendezett kiállításban nem használt, a Helikon Könyvtár padlásán tárolt rossz állapotú képeket és bútorokat, hogy a pusztulásukat elkerülje, Kostyál István könyvtárvezető átadta letétként a Balatoni Múzeumnak megőrzés és a szükséges restaurálási munkák elvégzése céljából. A jegyzőkönyvben összesen 81 db leltározott és 60 db leltározatlan tárgy szerepelt, valamint „egyéb bútoralkatrész roncsok” f A családi arcképek - olajfestmények - közül például 58 darabot tartalmazott a lista. A könyvtárterület bővítésének sokáig a honvédség vetett gátat. 1953-ban több keszthelyi intézmény és szerv beadvánnyal fordult a népművelési miniszterhez, Darvas Józsefhez a kastély felhasználásának ügyében. Az épület alapterületének három-negyedét a honvédség használta, és nem a műemlék jellegnek megfelelően kezelte: a „ tölgyfaajtókat, ablakokat katonai szürkére festették, az átalakítások folyamán egyes termek művészi stukkóit megrongálták, az intarziás padlókat helytelenül kezelték, stb. ”20 A honvédség is elismerte, hogy céljaira az épület alkalmatlan. A beadvány megfogalmazói kérik a minisztert, állítsák a kastélyt a népművelés szolgálatába, hozzanak létre falai közt kulturális intézményt, például országos kastélymúzeumot. A várt intézkedések sajnos elmaradtak, és a következő években sem volt előrelépés az ügyben. 1956. augusztus 30-án a keszthelyi „volt Festetich kastély” hasznosítása ügyében megbeszélést tartott a Közületeket Elhelyező Bizottság. A tanácskozáson a Városi Tanács VB. javasolta, hogy a Helikon Könyvtár kapja meg a tiszti klub által használt helyiségeket, azaz a márványlépcsőtől a könyvtári szárnyig tartó épületrészt. A honvédség az átadásra nem volt hajlandó, ugyanakkor a tölgyfalépcsőházat, a „könyvtár tulajdonképpeni feljáratát” megkapta a Helikon Könyvtár. „Fontos mozzanat a Helikon Könyvtár fejlődésében ”21 A Helikon Könyvtár működésének egyik fordulópontja, a keszthelyi honvédség által helyőrségi klub céljára használt helyiségek átadása végül 1960. április 6-án történt meg. Az OSZK ekkor véglegesen megkapta a tiszti klub valamennyi helyiségét. A termek állapota komoly felújítási munkát igényelt, amely - a régi helyiségek felújításával együtt - több éven át tartott. A két teremcsoport már lefedte a mai enteriőr-kiállítás teljes területét. A Helikon Könyvtár a tizenegy új emeleti helyiségben a kiállítás folytatását tervezte. A tölgyfalép- csőházzal szomszédos „folyosó”, a valamikori képes terem előszobaként működött: innen nyíltak a hivatali helyiségek (3. kép). Az újonnan megkapott első emeleti helyiségek közül a déli oldal keleti végén lévő három nagy méretű szobából (a Festeticsek idejében a hercegasszony kisszalonja, toalett-szobája és hálószobája) szolgálati lakást alakítottak ki a könyvtárvezető számára. Szerencsére a stukkós mennyezeteket megtartották, álmennyezetet építettek alájuk. Az első emeleti „nagy és kis díszterem”, azaz a volt ebédlő és 17 A rendelet hiteles másolata: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről Kardos László ügyosztályvezető levele a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának. Budapest, 1949. okt. 22. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: ad 69 (1949-es levelezésben) ls Fügedi Erik, a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosa kézirata: A Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosának összefoglaló jelentése a Biztosság munkájáról. Jelentés a magángyűjtemények helyzetéről. 1949. decemberül. 16. In: KERESZTES 2015, 3. 19 Jegyzőkönyv. 1953. május 20. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: HK/87. (1953-as levelezésben) 20 A volt Festetics kastély népművelési célra való felhasználásának terve. Keszthely, 1953. november 13. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: 267 (1953-as levelezésben) 21 OSZK HK 11.