Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
„Egy ú.n. kastély-múzeum ” 385 „A Helikon könyvtár a kastély többi részétől teljesen független, önálló egészet alkot ”13 A kastély és a többi Festetics-vagyon államosítása 1948- ban történt meg. 1948. július 5-én a Miniszterelnökség és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítására az Elhagyott Javak Felszámoló Bizottságától a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára (a továbbiakban: OSZK) vette át kezelésbe a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárát. A „könyvtár” a korábban elfalazott épületszárnyat jelentette. A kastély déli szárnyában hat első emeleti helyiség: a tölgyfalépcsőháztól nyugatra elhelyezkedő két kisebb terem, a két volt hercegi szalon, a kiskönyvtár és a nagykönyvtár alkotta az épen megmaradt egykori kastély-enteriőrökből kialakított könyvtártermeket, amelyeket ugyanennek az épületszárnynak a padlásterében és földszintjén lévő, változó funkciójú helyiségek egészítettek ki. A volt Festetics hercegi könyvtár hivatalos elnevezése - a Festetics (1.) György nevéhez fűződő Helikoni Ünnepségek emlékére - az Országos Széchényi Könyvtár Keszthelyi Helikon Könyvtára lett. Első vezetője Dr. Hajdú Péter volt. Őt 1952 februárjában Stoll Béla követte, majd 1953 márciusától Kostyál István töltötte be a tisztséget. 1958 áprilisától a könyvtárvezető Rákos József (1981-ig, 1974-től mint a Helikon Kastélymúzeum igazgatója). Az intézmény működésének első időszaka a könyvtár helyzetének megszilárdításáról szólt. A Honvédelmi Minisztérium a teljes kastélyt igénybe kívánta venni, és a könyvtár kiköltöztetését szorgalmazta. 1949- ben végül, a könyvtár termei kivételével, a kastély épületének fennmaradó részébe beköltözött a honvédség. A Helikon Könyvtár a könyvtári munka mellett a látogatók fogadását is vállalta, az átvételt követő három hónapnyi rendrakás után azonnal megnyitotta kapuit. A könyvtár 1949-es ügyrend-terve bemutatja működését. „Muzeális jellegén kívül a könyvtár egyben nyilvános könyvtár is. Nyilvános nemcsak abban az értelemben, hogy a könyvtártermet és az azzal kapcsolatos kiállítási termeket az érdeklődők a megszabott látogatási időben megtekinthetik, hanem úgy is, hogy a könyvtár anyaga a kutatóknak, olvasóknak az olvasóteremben rendelkezésre áll. ”'4 A hat emeleti helyiség közül öt volt múzeumi kiállítótérként berendezve a kastélyban maradt Festetics-eredetű műtárgyakkal: a Nagyterem (1. kép), a Georgikon terem (kiskönyvtár) (2. kép), a Rózsaszín szalon, a Kék szalon és az előszoba (később zöld előterem néven említik). (A hatodik helyiséget irodaként használták.) „A Helikon Könyvtár pompás berendezésével, muzeális kincseivel, mint látványosság is figyelmet érdemel”15 16 Az 1949-es év fontos szerepet játszott a műtárgyak sorsában. Hajdú Péter megfogalmazta a Helikon Könyvtár álláspontját a Festetics-eredetű tárgyakkal kapcsolatban: „a volt Festetics kastély műtárgyainak összegyűjtésére és elhelyezésére elsősorban országunk egyetlen termeskönyvtára, s egyben kastélymúzeuma, a keszthelyi Helikon Könyvtár van hivatva. ”'6 Ennek szellemében a Helikon Könyvtárnak sikerült több katonai alakulattól visszaszerezni műtárgyakat, például 12 olajfestményt. A kastély eredeti berendezéséhez tartozó tárgyak egy része a befalazott termekben maradt épen, és így szerepelhetett a Helikon Könyvtár kiállításán. Köztudott volt ugyanakkor, hogy a háború alatt Hévízre kimenekített tárgyak továbbra is ott vannak. A Festetics-eredetű műtárgyakkal a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium kiemelten foglalkozott. Ortutay Gyula miniszter 219.204./1949.V.2. ü. o. számú, a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságához intézett rendelete felhívja „Miniszteri Biztos Urat, hogy haladéktalanul intézkedjék a Fes- tetich-féle hitbizományhoz tartozó és jelenleg Hévízen tároló [tárolt] muzeális értékekkel bíró műtárgyak biztosítása és a csatolt javaslat szerint történő elhelyezése ügyében. Egyidejűleg intézkedjék a keszthelyi Helikon könyvtárban elhelyezett és kiemelkedőbb műértéküknél fogva múzeumok számára javaslatba hozott műtárgyaknak a megfelelő múzeumba történő elszállításáról. Gondoskodjék azonban arról, hogy a Helikon könyvtárból elszállítandó muzeális műtárgyak helyébe a Festetich-hitbizományhoz tartozó egy ú. n. kastély-múzeum részére javaslatba hozott és a Helikon könyvtár berendezését megfelelően kiegészítő berendezések kerüljenek. A Festetich-hitbizományhoz tartozó azon műtárgyakkal kapcsolatosan, amelyek jelenleg Hévízen vagy Keszthelyen már nem lelhetők 13 Dr. Hajdú Péter (a Helikon Könyvtár vezetője) levele Varjas Bélának (az OSZK főigazgató-helyettese). Keszthely, 1948. október 22. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: 18/1948. HK. 14 A Helikon Könyvtár ügyrend-terve. Dátum nélkül. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: ad 32 (1949-es levelezésben) 15 OSZK KHK 12. 16 Dr. Hajdú Péter levele a Magyar Honvédség Parancsnokságának, Székesfehérvár. Keszthely, 1950. január 17. Helikon Kastélymúzeum irattára, ikt. szám: 7/1950 HK.
