Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 367 Ezzel egy időben - a MŰK (Márciusban Újra Kezdjük!) jelszó terjedésére - sorozatos letartóztatások és házkutatások indultak országszerte. Zalatárnokon négy személyt vettek őrizetbe, akiket megfélemlítésül néhány napra a megyeszékhelyi AVH börtönébe zártak. Ok - Elmont Gergely, Gombos Jenő, Gombos László és Tóth János - a forradalom idején aktív tevékenységet fejtettek ki, így letartóztatásuk - a hatalom részéről - indokoltnak tűnt. A megtorlás időszakában az is előfordult, hogy éjszaka géppisztolyropogásra ébredtek a tárnokiak. Ilyenkor a településre kivezényelt karhatalmisták egy ponyvás gépkocsival száguldoztak a község utcáin, és megfélemlítésül a levegőbe engedtek egy-egy sorozatot. Néhány személyt a saját házában vertek meg, de akadt olyan is, akit fényes nappal az utcán pofoztak véresre, miközben elmondták mindenféle „aljas ellenforradalmárnak.” A megtorló gépezet irányelve és fő csapásainak propagálása a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetellenes politikájában csúcsosodott ki. Zalatárnokon 1956. november 30-án alakult meg az MSZMP helyi alapszervezete három taggal. Az elnöki széket az MDP korábbi titkára, Bolla János foglalta el. Ugyanezen a napon hasonlóan szerény taglétszámmal és Lőrincz Ágoston elnökletével a párt üzemi szervezete is megkezdte működését a gépállomáson.89 Mindkét sejt részéről hamarosan megindult az októberi események fő szervezőinek a „leleplezése.” 1957 januárjában készült egy olyan jegyzőkönyv, amelyben részletesen szerepelt Gombos László és társainak forradalmi tevékenysége. Az okmány egy példánya a járási pártbizottság irattárába került, egy másikat pedig a megyei karha- talmista parancsnok, Horváth százados vette magához. (Sajnos időközben mindkét példány elkallódott.) A községi pártgyülésen 1957. május 21-én került szóba első ízben a forradalmi események kitárgyalása. A gyűlésen Tóth Gyula körzeti rendőr a párt- szervezet segítségét kérte a „megvert ellenforradalmi erők” maradványainak felszámolásához. Fitos József, Horváth Margit és Tóth Géza azt követelték, hogy lehetővé váljon azoknak a személyeknek a leváltása, akik az októberi események idején tanácstagok voltak és támogatták az ellenforradalmat. Ugyanekkor Fehér József vb-tikár és Elmont Gergely tanár áthelyezése is napirendre került. Az egész taggyűlést - írja a jegyzőkönyvvezető - a harcosság és bátor kiállás jellemezte. A július 29-én megtartott tanácskozáson ismét többen kifogásolták, hogy az ellenforradalommal kapcsolatban még senkit sem vontak felelősségre. Fitos József élesen követelte, hogy szűnjön meg végre az a fajta „langyosság”, amit az ellenforradalmi vezetőkkel szemben tanúsít a község. Ennek kapcsán Czigány István felvetette, hogy akik kényszeríteni akarták arra, hogy a felvonulásban részt vegyen - Gombos Ferenc és Jenő — nyugodtan élnek, még az sem lett tőlük megkérdezve, hogy milyen célból vettek részt vagy szervezték meg a tüntetést. Mühl Mihály azt ellenezte, hogy Elmont Gergelyt bevonják a KISZ szervezésébe. „Úgy néz ki, hogy Zalatárnokon akik az ellenforradalom alatt tevékenykedtek, szinte kitüntetjük őket”- szólalt fel egyetértésének hangot adva Fitos. Ennek kapcsán a tanácselnöknő kiemelte, hogy különbséget kell tenni a valódi ellenség és a megtévesztett emberek között. Tény azonban, hogy Elmon- tot senki sem kényszerítette semmire, tehát amit tett az ellenforradalom alatt, önként tette. Ugyanakkor ő is nehezményezte, hogy az ellenforradalmi elemekkel kapcsolatban felemelt szavuk semmit sem ér, mert még mindig nem történt intézkedés velük szemben. Szinte kigúnyolják a helybéli kommunistákat és ebben hibás a járási pártbizottság is, amiért ennyire elnézően kezelik Zalatárnokon az ellenforradalom alatt ténykedőket. „ Csak egy is rendőri felügyelet alatt lenne, nem érezné magát annyira az ellenség nyeregben. ” - utalt a büntetés esetleges lehetőségére Horváth Margit.90 91 Röviddel ezt követően (a pártszervezet közbenjárására, avagy sem, ezt nem tudni) négy személyt - Fehér Józsefet, Gombos Lászlót, Gombos Jenőt és Elmont Gergelyt - is rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek Tárnokon. Elmont rendőrségi ellenőrzés alá vonását a következő indokok alapján rendelték el: „Nevezett az októberi események alatt aktív tevékenységet fejtett ki, mint ellenforradalmi bizottsági tag. A gyűléseken minden esetben felszólalt. Az ellenforradalmi követeléseket ő olvasta fel, melyet hangosbemondón többször megismételt. O adta ki az úttörőzászlókat a felvonuló tömegnek. Követelte a tanító úrnak történő megszólítást, az iskolában a kereszt feltételét. O tartotta a járási ellenforradalmi bizottsággal a kapcsolatot. Bíztatta az iskolás gyermekeket az ellenforradalmi jelszavak kiabálására.”9' rendőrhatósági felügyelet (ref) alá eső személyeket elsősorban szabadságukban 89 1957-ben mindkét pártszervezet újjáalakult, 1958-ban pedig egyesült. 90 MNL ZML MSZMP Zalatámok községi tsz szervezetének iratai 1956-1960. 129. 3-4. p. 91 Elmont Gergely refes dokumentumai magántulajdonban.
