Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
368 Bekő Tamás és személyiségi jogaik gyakorlásában korlátozták. Engedély nélkül nem hagyhatták el lakóhelyüket - Zala- tárnok államigazgatási területét állandó bejelentett lakásukról 23 órától 5 óráig nem távozhattak el. Tilos volt a vendéglátó vállalat összes szórakozóhelyiségeit, italboltokat, gyűléseket, összejöveteleket, vásárokat, nyilvános helyen látogatniuk. Lakásukon távbeszélőt nem tarthattak, telefonbeszélgetést senkivel sem folytathattak. A ref külön kitétele az volt, hogy az őrizet alatt álló tárnoki személyeknek minden vasárnap délelőtt - fél-fél óra különbséggel - jelentkezniük kellett a zalaszentmihályi rendőrőrsön. Az utat gyalog vagy kerékpárral kellett megtenniük, egymástól legalább 50 méter távolságot betartva, nehogy maguk között beszélgetést folytathassanak. A szolgálatot teljesítő járőr bármikor ellenőrizhette a lakásán a refest, de főleg az éjszaka folyamán tartottak kisebb-nagyobb razziákat. Ilyenkor két-három géppisztolyos rendőr felzavarta a ház népét, és szokásszerüen házkutatást tartott. Rendszerint benéztek az ágy alá és a szekrényekbe, kihúzogatták a fiókokat, felforgatták a ruhákat. Fegyvert és ellenforradalmi szervezkedésre utaló iratokat kerestek. Elmont büntetését végül 1958. január 31-ével szüntette meg a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, mondván a megkötöttségeket pontosan betartotta, munkáját becsületesen elvégezte, cselekményének elkövetését megbánta, és remélhetőleg a jövőben mindenféle ellenséges tevékenységtől tartózkodni fog. 1957 nyarán szintén nagy port kavart Tárnokon és a járási vb-n Fehér József vb-titkár fegyelmi ügye, aki ellen olyan vádak merültek fel — a BM Járási és Megyei Főosztálynál tett tanúvallomások alapján -, hogy 1956 októberében együttműködött az ellenforradalmárokkal. A tárnoki vb-titkár ellen felhozott vádak a következők voltak: 16 pontos követelést szerkesztett, amit a hangos híradón keresztül ismertetett a községgel. Ugyancsak ő készítette azt az indítványt, amelyben javasolta, hogy Fülöp Károly rendőr területfelelőst 24 órán belül távolítsák el a községből. Ezt a BM Járási Főosztályára juttatta el. Az általános iskola igazgatóját kötelezte írásban, hogy vezessék be a dicsértessék köszöntést, tegyék vissza a keresztet, imádkoztassa- nak a tanulókkal. A tüntető tömegek előtt kijelentette, hogy ő azért lépett a pártba, hogy annak jobban tudjon ártani. Toplak Istvánnak arra a köszöntésére, hogy Szabadság, azt felelte, hagyja már ezt a kommunista köszöntést, neki ebből már elege van stb. A járási vb részéről (és a rendőrséggel karöltve) lefolytatott vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy a titkár ellen felhozott vádak nem teljesen fedik a valóságot, mert Fehér az októberi események során ellenforradalmi tevékenységet nem fejtett ki, és ez idő alatt semmilyen konkrét ügyben nem intézkedett. Ezt a helyszínen meghallgatott személyek, többek közt Tóth Géza vb-tag, Gombos László, a forradalmi bizottság volt elnöke, Simon Imre vb-tag és Papp Antal dolgozó paraszt vallomásai is egybehangzóan alátámasztották. Nem nyert beigazolást azon állítás sem, hogy a kommunisták leváltásában tevékenyen részt vett, illetve azt ő szervezte volna. A körzeti rendőrmegbízott elbocsátására vonatkozó írásbeli intézkedést pedig a forradalmi bizottság utasítására készítette el, és hivatali funkciójánál fogva Varga Vilmos kényszerítette az előterjesztés aláírására. Ugyancsak nem felelt meg a valóságnak, hogy a hangos híradón keresztül beszédet mondott. Mindenki tudta a faluban, hogy a 16 pontos politikai követelést nem Fehér József, hanem Elmont Gergely szerkesztette, és ő is olvasta fel a gyűlésen. Ugyanakkor kiderült, hogy éppen a tanácsháza felgyújtása és az iratok elégetése ellen szállt síkra, nem pedig a saját párttagságával foglalatoskodott. Ennek ellenére a lefolytatott vizsgálat során kisebb-nagyobb mulasztásokra, anyag- és vagyonkezelési szabálytalanságokra, pénzügyi fegyelemsértésekre is fény derült. Kitudódott, hogy a forradalmi bizottság elnökének - aki mint ismeretes vb-elnöki teendőket is ellátott - a vb-be való beválasztása mégis törvénytelen volt, aminek következtében a Járási Tanács Gombos részére fizetést nem folyósított. Ennek ellenére Fehér olyan igazolást adott ki, hogy Gombos Lászlót legálisan választották meg vb-elnöknek. Tény, hogy a Gombos család mindig is kézben tartotta a községet. Megtörtént, hogy a vb-titkár Gombos Ferenc kőművesnek 3000 forinttal több előleget utalt ki, mint ami járt volna. Ugyanakkor a lebontott épületekről és egyéb községi vagyonról számadást nem vezettek, így gazdasági vonalon legalább 60 000 forintról nem tudtak nyugtát felmutatni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az októberi események alatt (és utána is) a vb-titkár azért igazodott a forradalmi tanács elnökéhez, azért pártolta őt és testvéreit, mert a családja megélhetését rajtuk keresztül látta biztosítani. Noha az ellenforradalmi
