Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Patkó-rejtély. Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és Zala megyei rablásai
284 Be kő Tamás holtak anyakönyve. Érdekes adalékkal szolgál a szerencsétlenül járt csendőrök halottkémi vizsgálata. A hullák boncolására a gyilkosság másnapján került sor, amit Vöczkön- dy László járási esküdt asszisztálása mellett, Kancsal Ferenc orvos végzett a holttesteken. Jelentésükben az alábbiakról számoltak be a szolgabírónak: ,, Holtesti vizsgálat mely fi 1862. évi május 7-én pör- deföldi helységben három fegyveres csavargó által agyonlőtt Langhammer Kelemen cs. k. csendőr holtteste felett vétetett fel. 1. Külső vizsgálat a) A koponya homlokkereszt középtáján 3 hüvelyk- nyi hosszúságú éles eszközzel vágott sebet leltünk, amely egészen a koponyacsontig behatolt. b) A bal szem fölött a halánték csont felé egy 3 hü- velyknyi hosszúságú éles eszközzel okozott vágott sebet láttunk. c) Az orr balszárnyánál 1 hüvelyk hosszúságú vágott, roncsolt sebet leltünk. d) A bal fül mellett szinte egy roncsolt sebet vérzéssel találtunk. e) A balrészen az ábrázatnak a fültől kezdve egészen a bal száj szegletéig mintegy 3 hüvelyk hosszúságú vágott sebet leltünk. f) Az alsó álcsont bal részén szinte egy roncsolt sebet találtuk. g) A baloldali utolsó borda táján egy lövőit seb találtatott, mely a has üregbe behatolt. Kívüleg más sérelmet nem találtunk. 2. Belvizsgálat a) A fejbőnye levétetvén a fejbőnye és a koponyacsontok között nagy mennyiségű vérkiömlés volt látható, most a koponyacsontok körösztül fűrészeltetvén az agy hártyái alatt nagy mennyiségű vér alá terjedés találtatott. b) Az agy hártyái félremozditatván az agy állományai közt szinte vérkiömlés találtatott, amit még az agy fenekén is tapasztalni lehetett. c) Megnyittatván a mellüreg a tüdő véredényében vértorlódást leltünk, a szív pitvarában szinte sűrű fekete vért találtunk, más figyelmet érdemlőt a mel üregbe nem találtunk. d) a hasüregnek megnyitása alkalmával a már feljebb érintett baloldali utolsó borda alatti lőtt seb egyenesen a lépbe hatolt be, amely egészen szétroncsolva lenni találtatott, hol a gyomor és a belek is sértve valónak, a belvizsgálat alkalmával mást nem fedeztünk fel. Holtesti vizsgálat mely folyó 1862. évi május 7-én pördeföldi helységben három fegyveres csavargó által agyonlőtt Arthoffer Mátyás cs. k. csendőr holtteste felett vétetett fel. 1. Az egész test megvizsgáltatott külsőleg a koponya tetején egy lövőit sebet leltünk, egy golyóval lőtt seb a koponyán keresztül, amely a koponya állományába 4 hüvelyknyire behatolt. b) a jobb fül alatt szinte egy lövőit seb 3 hüvelyknyire az agy üregébe hatolva. c) a jobb oldali 9 és 10-ik bordák között egy kerek- ded roncsolt sebet láttunk, mely szinte a mellüregbe behatolt, külsőleg mást nem találtunk. 2. belsőleg a) Levétetvén a koponya bőre azonnal látható volt a koponya tetején az agy velőbe behatolt golyólövés. b) Keresztülfürészeltetvén a koponya csontjai a felső rész le vétetett és a koponyacsontok a fent említett külsőleg is látható golyónyílásnak irányában az agyvelőn keresztül hatolt és a jobb halántékon a csonton keresztül a golyó a koponya üregéből kihatolt. c) Megnyittatván a mellüreg a már fent említett 9 és 10 bordát körösztül zúzva és az egész lövés a jobb tüdő karéjába behatolt, sőt még a kóc mellyel a fegyver töltve volt, a seb üregében találtatott. Más figyelmet érdemlőt sem a bel, sem a kül vizsgálatnál nem tapasztaltunk. ” A boncolási jegyzőkönyvekből világosan kiderül, hogy a csendőrök közül Langhammer vívott közelharcot azzal a betyárral, aki végül a kezéből kicsavart szuronyos fegyverével bestiális módon halálra verte. A szerencsésebb Arthoffer Mátyás volt. Őt három golyó érte, kettő a fején, egy pedig a mellén. Szinte biztos, hogy azonnal meghalt. Az elhunytakat május 8-án helyezték örök nyugalomra Pördeföldén. Vörös márványból készült síremlékük ma is látható a község sírkertjében. Rajta ez áll: „Langhammer Kelemen és Arthojjér Mátyás cs. k. 8-ik ezrednek csendőrei meghaltak 1862-ik évben Május 6-án.
