Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Patkó-rejtély. Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és Zala megyei rablásai
Patkó-rejtély 275 szentelt fejezetében láthatjuk, hogy szerzője némi kritikával ugyan, de felhasználta munkájához a Tóth Mi- hálytól hallott Patkó-legendát. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy néhány évvel később Manga János már kerek perec kijelentette tanulmányában: „Tóth Mihály nagyapja Tóth János volt, a Patkó Bandi néven ismert országos hírű betyár. ”16 A faragó pásztor vér szerinti nagyapjának valódi életsorsát a zalai és somogyi anyakönyvek segítségével kísérhetjük nyomon. Tóth János 1834. november 6-án született Zala megyében, a Kanizsai járáshoz tartozó Homokkomáromban. Apja, idősebb Tóth János, feltehetően uradalmi pásztor volt (az anyakönyv csupán mint adózót említi), anyját Horváth Annának hívták. Gyermek- és ifjúkorát szülőfalujában, utóbb a szomszédos Lángvízen (ma Hosszúvölgy) és Bajcsán töltötte. A fiatalember kezdetben apja mellett bojtáros- kodhatott, majd ő is saját mesterségre tett szert, kanász lett és 26 esztendős korában megnősült, családot alapított. A faragó Tóth Mihály nagyapjának házasságáról, illetve nagyanyjának személyéről is eléggé homályos legendával szolgált. Szerinte nagyanyja Horváth Terézia, Horváth György (másutt Ferenc)17 Somogyszent- miklós, szaplányos-majori számadó gulyás lánya volt, akit Tóth János először házasságon kívül ejtett teherbe. Mivel Patkó ez idő tájt került törvénykézre, és a gulyás kenyéradója, Zichy gróf közbenjárására halálbüntetés helyett 12 évi külhoni katonasággal sújtották, gyermeke nevelésével nem törődhetett. A „rablóvezér” 1872 tájékán mutatkozott ismét szeretője lakóhelyén, ekkor vette feleségül törvényesen is fia anyját, majd házasságukból további két fiuk született, József és Mihály. „Patkó ezután sem sokat tartózkodott otthon. Hogy hol és merre járt, mit csinált, senkinek sem mondta el. Mikor időközönként hazament, csak azt kérdezte feleségétől: van-e pénze? Tóth Mihály szerint a család akkor tejben, vajban fürdőit.” - olvasható Manga János tanulmányában.18 A valóságban Tóth János 1860. november 18-án kísérte oltár elé Horváth Adám (tehát nem György vagy Ferenc) gulyás és Petrekovits Éva negyedik gyermekét, Horváth Erzsébetet (és nem Teréziát) a szepetneki templomban. Tóthék ekkor már Bajcsán éltek, és disz- nópásztorkodással foglalkoztak. Az anyakönyvben foglaltak szerint az ara 18 esztendős, szentmiklósi származású hajadon.19 Házasságkötésük után Tóthék Bajcsáról Sormásra kerültek, ahol 1862. január 6-án világra jött, ám a születés pillanatában meg is halt első gyermekük, János. A matrikula szerint „Johannes Tóth subulcus", azaz Tóth János kondás és feleségének következő állomása a Liszó melletti Ságpuszta, az 1870-es évek első felétől pedig Pogányszentpéter. Itt született később 1876. szeptember 12-én a faragó édesapja, idősebb Tóth Mihály, a Patkó-legenda kiötlője is.20 Úgy tűnik, az ifjabb Tóth Mihály apja anyai ági rokonaival is meglehetősen hadilábon állt. Elbeszélése szerint nagyanyja öt fivére közül egyik sem nősült meg, mert nagyon szégyellték, hogy leánytestvérük betyárhoz ment feleségül. Valójában Horváth Erzsébetnek két bátyja volt és két húga. Fiatalabb testvérbátyjával - Adámmal - egy napon kötöttek házasságot Szepetneken, idősebb fivére, György pedig szintén nős emberként hunyt el 1915. szeptember 14-én Nagykanizsán. A faragó pásztor nagyapja halálának körülményeiről is téves adatokat szolgáltatott. 1957-ben, az akkor Felsősegesden juhászkodó Tóth Mihály a következőket mesélte Takáts Gyula néprajzkutatónak: „Egyszer az apám apja Tóth János, azaz Patkó Bandi négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót. Hároméves ár- tányokat. Egész a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarban halt meg. Apám apjának, tehát Patkó Bandinak a sírja a pogányszentpéteri ó temetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával. ”21 Tóth ugyanerről számolt be évtizedekkel korábban Gönczinek, utóbb Manga Jánosnak is. Patkó lőtt sebével éjjel vánszorgott haza, felesége reggelre halva találta az ágyon. A halál oka Manga tanulmányában is lépfene, vagyis a korabeli nyelvezet szerint pokolvar.22 Az igazság fényre derítése érdekében ismét az anyakönyvek szolgáltak segítségül. Az iharosi római katolikus plébánia halotti anyakönyvének bejegyzé16 Manga 10. p. 17 Gönczi 277. p. 18 Manga 11. p. 19 Horváth Erzsébet 1839. augusztus 6-án született a Somogyszentmiklóshoz tartozó Mórichelyen, tehát a szepetneki egyházközség lelkipásztora pontatlanul jegyezte be a menyasszony életkorát. Ugyanezt a hibát elkövette a vőlegény esetében is. 20 Manga szerint Tóth Mihály apja 1932-ben halt meg Nagyvisnyapusztán. Ez az adat azonban pontatlan, mert idősebb Tóth Mihály napszámos, Paradicsom Katalin férje Inke, nagyvisnyapusztai lakos 1931. november 4-én hunyt el a nagykanizsai kórházban. 21 Takáts Gyula: Somogyi pásztorvilág. Kaposvár, 1986. 60. p. 22 Manga 11. p.
