Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Patkó-rejtély. Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és Zala megyei rablásai
276 Bekő Tamás se szerint Tóth János csordás, „Horváth Erzse férje”, 1878. január 15-én tüdőlob következtében halt meg Po- gányszentpéteren. Szó sincs tehát lőtt sebről és pokolvarról sem. Egyszerű tüdőgyulladás végzett a jó Tóth Jánossal, aki vélhetően napokig feküdt otthon ágyban, párnák közt, felesége ápolása mellett, míg a magas lázzal járó és akkoriban még életveszélyes betegség át nem kísérte a túlvilágra. Az pedig, hogy az özvegy az éj leple alatt, nagy titokban temettette el férjét a pogányszentpéteri temetőben, majd a községbíró előtt eltussolta a halál valódi tényezőit, szintén a képzelet szüleménye volt. A perdöntő bizonyíték azonban nem a haláleset körülményeiben, hanem annak időpontjában rejlik. A valóság Az előző fejezetekben megcáfolt téveszmék és mítoszok után felmerül a költői kérdés: ha nem léteztek a béci Patkó-fivérek, és minden kétséget kizáróan kiderült, hogy Tóth Mihály faragó pásztor öregapja sem Patkó Bandiként járt-kelt a világban, vajon kiféle s miféle „Fatia Negra” bújt meg a titokzatos Patkó álarca mögött? A következőkben ennek a rejtélynek igyekeztünk utánajárni. 1889. augusztus 10-én a Budapesti Hírlap rövid, ám annál izgalmasabb írással rukkolt elő Patkóról. A rablóvezér korábbi életírói előtt rejtve maradt (vagy figyelmen kívül hagyott) tudósítás merőben más, mondhatni teljesen új mederbe tereli a haramia kilétével kapcsolatos eddigi ismereteket. A kérdéses újsághírből kiderül, hogy: „A szigetvári járásbíróság hivatalosan felszólítja az ismeretlen tartózkodású Tóth Jánost, rablónéven Patkó Istvánt, hogy anyjáról, Patkó Rebeka volt béci lakosról reámaradt örökségre vonatkozó hagyatéki tárgyaláson egy év alatt jelenjék meg, mert különben gondnokot rendelnek számára. ”A továbbiakban azt is megtudhatjuk, hogy Patkó, vagyis Tóth János a hatvanas évek elején az illavai fegyház- ból szökött meg, mely alkalommal a bal karját törte. Garázdálkodását Baranya megyének Dráva melléki részeiben kezdte, s bár a sérült kezével a fegyverét megmarkolni balesete óta nem tudta, kitűnő lövő maradt stb.23 Vajon honnét a kútfő, és milyen indítékkal kapcsolta össze szerzője a cikkben szereplő Tóth János személyét Patkó rablóvezérével? A Somogy Megyei Levéltárban őrzött Szigetvári Királyi Járásbíróság aktái közt kutatva kiderül, hogy a cikk tartalmának hitelessége megkérdőjelezhetetlen.24 Legalábbis Patkó Rebeka és az „ismeretlen helyre távozott” fia, Tóth János egykor valóban létező, hús-vér emberek voltak. Betyártörténelmi barangolásunk következő lépéseként vegyük most górcső alá a sajtóhírben szerepeltetett Tóth famíliát, és ismerkedjünk meg Patkó Jancsi valódi arcélével. Hősünk Tóth István és Patkó Rebeka25 református vallású házaspár ötödik gyermekeként, 1826. március 31-én látta meg a napvilágot a már említett zselici településen, Vásárosbécen. A kis János kezdetben - apja 1830-ban bekövetkezett halála után - özvegy édesanyja és idősebb testvérei körében töltötte félárvaságra ítélt gyermekéveit. Evek múlásával a nővéreiből pásztorfeleségek lettek, és szülőfalujukban alapítottak családot, míg testvérbátyjai a régi szigetvári járás egyik legfiatalabb településére, Endrőcre26 szegődtek gulyásnak, kondásnak.27 Itt éltek és pásztorkodtak tehát a Tóth fivérek, és élete utolsó napjait itt töltötte édesanyjuk, Tóth Istvánná Patkó Rebeka is. A kákicsi református eklézsia halotti anyakönyvének bejegyzése szerint az idős asszony 1863. március 23-án bekövetkezett halála előtt néhány héttel költözött fiához az endrőcpusztai pásztorházba. Ha további vizsgálat alá vetjük az említett települést, arra is találunk bizonyítékot, hogy Patkó életében és pályafutásában is fontos állomáshelyként szolgált Endrőc és környéke. Egy korabeli kémjelentés szerint, az: „elhíresedett rabló Bandita Patkó igen kevés társával állandó tartózkodását az endrőci erdőben tartja, itt szokta rablási terveit készíteni s csak innen indul ki azok végrehajtására. Rablási tervei egyes, legföljebb két, igen ritkán több esetekre vonatkozva készülnek és minden ily formán bevégzett, vagy meghiúsult rablás után mindenkoron az Endrőci erdőbe vonul vissza. ” A szigetvári főszolgabírónak jelentő spion Patkó atyafi23 Budapesti Hírlap, 1889. augusztus 10. (218. sz.) 9. p. 24 MNL Somogy Megyei Levéltára (a továbbiakban: SML) Szigetvári Magyar Királyi Járásbíróság iratai. Telekkönyvi ügyek iratai. 885/1892. tkv. sz. Ezúton mondok köszönetét a kutatómunkához nyújtott segítségért Polgár Tamásnak, az MNL SML igazgatójának. A végzést lásd a Függelékben. 25 Patkó Rebeka és alsó Tóth Péter második hitvese, Patkó Sára édestestvérek voltak. 26 A falu még a török hódoltság idején néptelenedett el teljesen, majd a 19. század elejére magyar és német ajkú családok munkája nyomán alakult ismét önálló helységgé. Ugyanitt az uradalom cselédsége a községgel párhuzamosan felépített majorság épületeiben, Endrőcpusztán nyertek elhelyezést. 27 Egyikük Tóth Mihály gulyás, utóbb házas zsellér 1871. augusztus 16-án hunyt el Hóból községben.
