Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Vándor László: Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához. A Kanizsai Boldogságos Szűzről címzett ferencrendi kolostor régészeti emlékei
Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához 169 A kolostor alaprajzi rekonstrukciója A feltárás eredményei alapján megkíséreltük a kolostor alaprajzi rekonstrukcióját (13. kép). Tettük ezt annak tudtával, hogy a kolostortemplom alapfalaiból szinte semmi sem maradt, a kolostor keleti felét pedig nem tudtuk feltárni. így nyilván sok bizonytalansági tényezővel kell számolnunk. Az ásatási adatok mellett ugyanakkor a zalai ferences kolostorok területén a tanulmány szerzője által végzett feltárások, valamint a rend építészetének feldolgozásai segítettek. Természetesen tudjuk, hogy az ásatás folytatása, a keleti szárny feltárása a rekonstrukciót módosíthatja, s talán segít abban is, amire ezen kísérlet során nem vállalkoztunk. Ez pedig a kolostortemplom tornyának elhelyezése. A magyarországi ferences templomok tornya a szentély mellett épült, általában a szentély északi oldalán. Bizonyos, hogy a torony alapozása a többi épületrésznél mélyebb volt, így megtalálásának a későbbiekben nagy esélye van. Helyét azért nem kutathattuk, mert ezen a területen húzódnak az ásatás abbahagyását kikényszerítő gázvezetékek. Hogy miért nem mertük a rekonstrukción elhelyezni, annak egy másik oka is van. A térség kutatott ferences kolostorai mind a templomtól északra helyezkedtek el, ott ahol a torony is van.39 De akadnak kivételek: a falkosi, ahol a kolostor az északi, míg a torony a déli oldalon van. A kanizsai ez alól kivétel, s így lehetséges az is, hogy ebben az esetben a torony a szentély déli oldalán van. Egyetlen olyan ferences kolostor van a térségben, ahol a kolostor a kanizsaival megegyezően a déli oldalon van. Ez a muraszemenyei, egy sajnos teljesen elpusztított kolostor, amelynek azonban 1569-ből ismerjük az alaprajzát, de ezen a tornyot nem tüntetik fel.40 Összefoglalóan a kanizsai kolostor egy gótikus templomból, és az ahhoz délről csatlakozó kolostorból állt, ahol a négyzetes kerengőt épületek vették körül. A nyugati és a déli (alápincézett) szárny között délre nyíló kapuja volt. A nyugati szárny mintegy 25 méter hosszú és 9 méter széles volt (külső méretek). A déli alápincézett szárny ugyancsak 9 méter széles volt. A megmaradt részletek és a párhuzamok alapján a kolostor északi oldalán egy kb. 45 méter hosszú és 14 méter szélességűre becsült templom állhatott. A középkori Kanizsa mezőváros topográfiájának újragondolása A ferences kolostor előkerülésével Nagykanizsa város 13-16. századi topográfiájának újraértékelésére, pontositására is nyílt lehetőség (14. kép). Mint a feltárás bizonyította, a ferences kolostor a város északkeleti szélén, a Buda felöl jövő királyi út41 mellett helyezkedett el, az ekörül kialakított vásártéren voltak az oklevelekben említett szombati vásárok, mely után a 16. században ez a terület a Szombathely elnevezést kapta.42 Itt kell kitérni arra az újabb eredményre, mely az 1600-1601-es eseményeket ábrázoló metszetek tanulmányozása során derült ki. Az egyik, az 1601-es ostromról készült rajzon megtaláltam a kolostor ábrázolását (15. kép a,b).43 Az ábrázoláson egy értelmezhetetlen feliratot is találunk a kolostor mellett — talán Begrebreg? —, de az sem kizárt, hogy ez nem a kolostorhoz, hanem a felette rajzolt patakhoz tartozik. A metszet a legtöbb, igen nagyszámú ábrázoláshoz hasonlóan44 korábbi rajzok, az események résztvevőinek elbeszélése alapján, valószínűsíthetően nem a helyszínen készült, de megtalálható rajta, ha nem is a pontos helyén, valamennyi, a város topográfiája szempontjából fontos épület. A vár a hiteles alaprajzokról ismert ötszögű formáját mutatja, nyugat-kelet irányú tájolása és a várat két részre osztó Kanizsa folyó ábrázolása is jó, de a vár belsejében az épületek felcserélődnek, a keleti oldaliak a várkastéllyal együtt a vár nyugati részébe lettek rajzolva. A keleti parton van helyesen a város, bár erősen délre csúsztatva, és hibásan a mocsár szigetén ábrázolva. Jó helyen van viszont a plébániatemplom tornyából kialakított őrtorony. A nyugati parton már nagyobb a zűrzavar. Jó helyen csak a többször ábrázolt, az egykori tőli kápolna tornyából kialakított őrtorony (Wachturm) van. Igazából annak tekinthetjük a délnyugaton ábrázolt Szent Miklós templomot is, ugyanis egy téves ábrázolás másolása okán a várostól délnyugatra található Szentmiklós (Somogyszentmik- lós, Miklósfa) szinte minden rajzon ide került. De nem mehetünk el amellett sem — melyre eddig senki sem gondolt -, hogy ez a kanizsai Szent Miklós kápolna 39 Lásd 9. lbj. 40 Vándor 1986 41 A már a tihanyi kolostor alapítólevelében 1055-ben említett út via Regis néven 1257-ben szerepel a Kanizsára vonatkozó oklevélben. Ez vezetett Magyarország központi területeiről az Adria, Itália irányába. Vándor 1994, 227. 42 Holub 1933. (Kanizsa); Vándor 1994, 258.; Ezzel mind Méri István feltevése a Szombathely templomáról, mind a szerző véleménye az épületnek a Szent Margit plébániatemplommal való azonosításáról megdőlt. 43 Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800. I. kötet. A mai Magyarország. Budapest, 2001. 94.; 168. tábla 44 Szalai i.m. 35-36. a katalógusban a változatokkal együtt 115 ábrázolást közöl.
