Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Vándor László: Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához. A Kanizsai Boldogságos Szűzről címzett ferencrendi kolostor régészeti emlékei
170 Vándor László megjelenése a rajzokon, természetesen helyesen ez is a keleti oldalon lenne. A metszet délnyugati sarkában találjuk a legérdekesebb részletet, egy kolostor ábrázolását. A fiatornyos gótikus templomépület mellett kerengős kolostor, az udvaron és körülötte temető jelölésével. Mivel Kanizsán csak egyetlen kolostor volt a ferenceseké, ezt csak ezzel azonosíthatjuk. Az épület a rajzon a bal felső sarokban, a valós helyével pontosan az átellenesen helyezkedik el, a tőli templom tornyához úgy viszonyítva, hogy ha áthelyeznénk a helyére, a plébániatemplomból alakított és a tőlivel azonosan ábrázolt őrtorony mellé, akkor pontosan a helyére kerülne. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a rajzolónak tudomása volt a kolostor létezéséről és elhelyezkedéséről, amelyet a vár belső elrendezésének megfordításával együtt, a keleti parti objektumok nagyobbik részével, 180 fokkal elfordítottan ábrázolta.45 Mindezek alapján vélhetően a metszeten a kanizsai ferences kolostor - nyilván erősen sematizált - ábrázolását láthatjuk. A ferences kolostortól kb. 800 méterre északnyugatra található a Magyar utcai lelőhely, ahol bizonyosan egy középkori templom állt az itt előkerült nagyszámú temetkezésből következtetve. Ez a hely — az új adatok tükrében - gyakorlatilag a hajdani település közepe. A kolostor irányából érkező ún. királyi út itt találkozott az északról (Körmend-Egerszeg, Vasvár) jövő másik főútvonallal. Ellentétben korábbi vélekedésemmel most már nagy bizonyossággal állítható, hogy ezen a helyen állt a Szent Margit tiszteletére emelt plébániatemplom. Az 1600. évben Kanizsa elfoglalásáról Georg Keller által készített metszeten szereplő, négyszögletesnek ábrázolt torony, valamint több 17. századi metszeten és ostromtérképen látható őrtoronynak nevezett épület ennek a helyét jelzi meglehetős pontossággal.46 Ettől a helytől mintegy 800 méterre délre van a mai Erzsébet tér, ahol a királyi útba a vár felé vezető út torkollik, s amely területen a 16. századi erődített város épült, ahol 2006-ban előkerültek annak maradványai.47 A plébániatemplom lokalizálása után Nagykanizsa középkorának csak egyetlen egyházi épülete, az 1402- ben először említett Szent Miklós kápolna helyének kérdése maradt nyitva.48 Ebben a kápolnában temették el 1567-ben a vár híres kapitányát Thúry Györgyöt.49 A forrásokban kerek alaprajzúként leírt kápolna, melyet a törökök is megkíméltek, csak olyan helyen maradhatott meg, ahol a vár védelmét nem zavarta, s az ostromlóknak sem nyújthatott támaszpontot. Nem járunk messze a valóságtól, ha helyét a Kanizsa patak völgyében észak felöl jövő út mellett, a település északi szélén keressük, ott, ahol a 18. században az Inkey bárók - talán nem véletlenül - kerek alaprajzú sírkápolnát építettek. Összefoglalva, a középkori város a 16. század első feléig mintegy 1600 méter hosszúságban az egykori főútvonal mellett terült el.50 Korai magja a Magyar utca térségében az 1257-ben először említett plébánia- templom körül volt, a Kanizsa folyócska mocsaras völgyének közelében. A mocsaras völgyben a templommal szemben az 1262. évi oklevélben említett sziget51 azzal a területtel azonosítható, ahol a ma már használaton kívüli vágóhíd található. A mezőváros házai a 15. században déli irányba még nem lépték túl a ma Ördögároknak nevezett patakot, amely a mai Erzsébet tér körüli (a vár keleti előterét jelentő) területet délről határolta. Ezt igazolja az, hogy a 16. századi erődített város területén 2006-ban folyt feltárás ennél az időnél korábbi leletanyagot nem eredményezett.52 A lakosság a vár előtti területre a török veszély időszakában költözött. Rövidesen ezt a területet palánkfalakkal övezték, és az ide húzódott lakosság mellett a katonák egy része is itt lakott. Ezt a palánkon belüli területet a források Belső- (Interior), az ezen kívül maradt régi város területét Külső- (Exterior) Kanizsaként említik.53 A török támadások miatt a palánkon kívüli rész egyre inkább elnéptelenedett, épületei fokozatosan elpusztultak. A város 1600. évi török kézre kerülése után a város erődítményeit és házait lerombolták. A 90 éves török uralom alatt csak a várban laktak, a város területe 45 Az ebben az irányban mintegy 13 km-re lévő várrá alakított murakeresztúri bencés rendház nem lehet, hiszen még a kettő között fekvő bajcsai vár sem kerül soha ábrázolásra. A várostromokról készült metszeteken szereplő, a kanizsai vár körüli topográfiai lag azonosítható objektumok - ha eltekintünk a Mura folyó megjelenítésétől néhány metszeten a bal felső sarokban - 4,5 kilométeren belül helyezkednek el. 46 Vándor 1994, 20. kép.; Méri 1988, XXXI. tábla. Ugyanezen a képen a kolostor helyén, a rajz bal felső sarkában a sátrak között egy épületnek kinéző ábrázolás látható, ami vagy ház alakú sátor, de némi fantáziával a kolostortemplom is lehet. 47 Száraz 2011, 17-21. 48 1402-ben IX. Bonifác pápa 7 évi, illetve 100 napi búcsút engedélyez a kápolnának. Vándor 1994, 259. 49 Vándor 1994,303. 50 Holub 1917; A középkori település kiterjedésére újabb adatokat szolgáltatott a 2008-ban végzett kábelfektetés során folytatott megfigyelés. Száraz 2011,22. 51 Vándor 1994, 227. 52 Lásd 47. lbj. 53 Vándor 1994,291.
