Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században
Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? 153 is. Okfejtésükből az derül ki, hogy a belső erődöket a horreumok védelmére építették. Horreumot tartalmazó belső erődök azonban nemcsak Valerában, hanem Raetia II, Germania II és Belgica tartományokban is épültek.'06 Arról nem tesznek említést, hogy a három D-i belső erőd közül kettő (Ságvár és Alsóhetény) két építési periódussal rendelkezik, míg Fenékpusztán és Környén csak a második mutatható ki, Tácon pedig csak az első. Ez azt jelenti, hogy az erődök nem egy időben épültek. Az építési időről számos elképzelés látott napvilágot,106 107 legutóbb Visy Zsolt a tartományt ért jelentősebb barbár betörésekhez kötötte ezt: az első periódusra a 322-es vagy a 332-es betörést követően, a második periódusra a 356-os vagy a 365-ös betörés után kerülhetett sor.108 Azt eddig is tudtuk, hogy a pannóniai belső erődöket nem mindig a hadászatilag legmegfelelőbb helyre, de kivétel nélkül viz mellé telepítették. Tóth Endre feltételezését, hogy szinte el akarták dugni őket az ellenség elől, kevésbé tartjuk valószínűnek. Szerinte a víz mellé telepítést a feltárások eredményei alapján a bennük végzett tevékenységek indokolták, mert az állatvágáshoz, a húsfeldolgozáshoz, a kovácsoláshoz és a kenyérsütéshez egyaránt nagy mennyiségű vízre volt szükség.109 Ezt Visy Zsolt kiegészítette azzal, hogy az erődökben nemcsak gabonát tároltak, hanem nagyállattartást is folytattak. Az itatáshoz pedig nélkülözhetetlen volt a sok friss víz.110 PSzJ és Serlegi Gábor koncepciója tovább megy. Tudjuk, hogy a szárazföldön történő szállítás mennyire megdrágíthatta a római korban egy szállítmány árát, ezért feltételezik, hogy a vízi úton történő szállítás megteremtésének lehetősége miatt kerültek víz mellé az erődök.1" Fenékpuszta esetében nem lehet kétséges, hogy kihasználták a Balaton kínálta lehetőséget. De ez feltehetően csak a tavon történő szállításra korlátozódott, mert a Sión csak akkor folyt le a tó vize, ha a vízszint elérte a kritikus magasságot. Ha nem építettek a Sióra zsilipet a rómaiak, márpedig ezt Serlegi Gábor sem fogadja el,112 akkor nem volt hajózható a csatorna, legfeljebb csak nagy esőzéseket követően, ha hirtelen megemelkedett a tó vize, de ez teljesen kiszámíthatatlan volt. Ságvárról csak a hajózásra alkalmatlan Jaba patakon és a Kis-Koppányon át lehetett volna megközelíteni a magas vízállás esetén víz borította siófoki öblözetet, és ezen át a Balatont. De azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy Heténypusztáról a keskeny Hársasber- ki patakon és a Kapóson, vagy éppen Környéről az Átal-éren át hajóval árut lehetett szállítani a Dunára. Felmerült, hogy a Sárvizet hajózták a rómaiak, és kikötőket is feltételeznek, de ezt egyelőre ásatások nem igazolták,113 és Tác az egyetlen hely, ahol a belső erődöknek csak az első periódusa épült meg. A hajón történő teherszállításhoz egyik vízfolyás sem rendelkezik elegendő vízzel és megfelelő mederrel. A rómaiak által emelt duzzasztó műveknek semmilyen nyomáról nincs tudomásunk. Márpedig feltételezték, hogy a beruházás eredményeként annyi gabona termett, hogy a belső erődök horreumaiban összegyűjtött terményből a felesleget az olcsó vízi úton leszállították a Dunára, onnan a Balkánra, sőt még Konstantinápoly élelmezésében is szerepet játszhatott a pannóniai gabona.114 A 4. századi pannóniai éremforgalomban feltűnően magas a balkáni, illetve keleti verdékben készült érmek részaránya, ami közvetlen gazdasági kapcsolatokat jelenthet. A szerzők csak utalnak erre a lehetőségre, hisz ha gabonát adtak el a Balkánon, azért bizonyosan nem aprópénzzel fizettek a vevők. Meg is jegyezik, hogy „... a kisértékű aprópénzek talán inkább a szállításban részt vállaló hajósok .költőpénzének’ hazahozott maradékai lehettek.”115 Úgy vélem még az sem. A gabonaexport lehetősége elsősorban egy 383-as adaton alapszik. Ambrosius milánói püspök írta ekkor, hogy a mediterrán területeket szárazság sújtotta, ezért kevés gabona termett, Pannóniában viszont jó termés volt, és a felesleget eladták.116 Ambrosius bizonyára nem a Balkán viszonyait írta le, É-Itáliába pedig biztosan nem vízi úton jutott el a pannóniai gabona, és nincs okunk feltételezni, hogy ez hosszabb időn át, minden évben előfordult. A szárazföldi szállítás esetén egy kocsi gabona ára 480 km megtétele után megduplázódott.117 Pécs és Milánó között a távolság légvonalban 106 BORHY 1996. Az Ausonius Mosellájából vett idézet alapján ő is csak arra gondolt, hogy a belső erődöknek a gabonatárolás az egyik fontos funkciója volt. 107 MÜLLER 2011c 108 VISY s. a. 109 TÓTH 2009, 72., 75. no visy 2013, 37.; VISY s. a. 111 PÁSZTÓKAI-SZEÖKE 2012a, 20-21.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a, 213.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 71. 112 SERLEGI 2007, 14. ábra. , 113 FITZ 2003, 29. Táchoz, NÁDORFI 2013, 133. és 14. kép a szabadbattyáni telephez tartozó kikötőt feltételez. 114 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2014, 58. 115 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 73. 116 Ambrosius: Epistolae 18.23. 117 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 71.
