Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Orha Zoltán–Simon Anna: Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez
Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez 83 Előbbieket nem bontották ki, a fülkéket a vakolt falsíkon belül vékony simítással különböztették meg; a szentélyhatárt a vakolatsík ugrásával jelezték, mintegy 7-15 cm eltéréssel a valós helyüktől. A falkutatás Az andráshidai templom falai az 1996-ban felhordott cementes vakolat miatt erőteljesen felvizesedtek, ezért 2011-ben részleges felújítási munkálatok kezdődtek, amelyet szondázó falkutatás előzött meg, a körítőfalak külső, belső felületén, a tervezett vakolatcsere 150 centiméteres magasságáig. Archív ábrázolás a templomról nem került elő, a legkorábbi fellelt fényképek az 1940-es években készültek50. Korábbi kutatásokról tudunk az 1960-as évekből, amikor Valter Ilona végzett kisebb megfigyeléseket a templomon, ennek dokumentációja nem ismert51, röviden szól a templomról a dunántúli téglatemplomokról írott könyvében, ahol alaprajzot is közöl52. A munka megkezdése előtt már ismert volt Gergelyffy András 1971. szeptember-október, illetve 1972 áprilisa folyamán végzett falkutatásáról írott másfél oldalas gépirata53, illetve egyidejűleg publikált rövid jelentései54. Később, a feldolgozás során, sikerült rátalálni Gergelyffy rendezetlen hagyatékában 20 tekercs nagyképes negatívra, amelyek felvételei végigkísérték helyszíni kutatásának menetét, és pótolhatatlan információkkal szolgálnak az épületre nézve55. (3-7, 12. kép) Gergelyffy külső homlokzati falkutatása tisztázta a jó minőségű tégla és habarcs anyagból épített román kori templom kiterjedését. Mindkét oldalhomlokzaton előkerült a középkori szentélyindítás, a mai diadalív vonalában. (6. kép) Ettől keletre barokk kori, szintén tégla falazatú bővítés található; ettől nyugatra a középkori téglafalazat. A korabeli téglatemplomoknál szokásos tagolt koronázópárkány a fényképek tanúsága szerint feltehetően már nem maradt fenn, a mai falkoronát barokk ráfalazás alkotja. Az északi homlokzat teljesen zárt, illetve tagolatlan. A 2011-es falkutatás tanúsága szerint korábbi homlokzati vakolat csak a toronyablakok záradékában maradt fenn, a falazat Gergelyffynél említett mázas tégláival nem találkoztunk. A falakat egységesen nagyméretű középkori téglákból falazták, esetleges faragott kő tagozatoknak a nyílások környezetében sem volt nyoma. A torony magasabb részein az épen maradt felületeken jól látszik a téglafugák közt gondosan kisimított falazóhabarcs, és vékonyan simított mésztej, ami talán a téglafalak eredeti felületkezelésének maradványa. A falazástechnika egyik jellegzetessége a hajó és a torony falain is megfigyelhető volt: az állványfák rögzítésére szolgáló kb. 16x16 cm-es fészkek a falak teljes vastagságán keresztülfutnak, helyét utóbb a két falsík felől falazták el. Érdekessége, hogy a szentély barokk falazata is hasonló állványozási technikával épült. A középkori szentély kívül-belül a hajófalhoz közvetlenül, tompaszögben csatlakozott, a belsőben a téglák rakásiránya, falcsorba és egy tűzeset okozta égésnyomok rajzolták ki a határát, ami egyben a diadalív-pillér hiányára is utalt, és kb. 90 cm vastag falat mutatott. 50 GM, Adattár, Dr. Szentmihályi Imre felvételei: 1940 - 1944: 711, 811; 1959: 2155-2157, 2170; 1965: D4809, 4810. 51 Valter Ilonától található egy alaprajz a Forster Központ, Tervtár, ltsz.: 46208, és néhány fénykép a GM, Adattár, Valter Ilona fényképei, ltsz.: 4268 - 424274. 52 Valter 2005, 169., 83. ábra, 172. kép. 53, Javaslat a Zalaegerszeg - Andráshida r. k. templom részleges helyreállítására”, 1972. június 12. helyreállítási terv melléklete. (Forster Központ, Tervtár, ltsz.: 9682.) 54 Gergelyffy 1974; OMF Tájékoztató 1971/3, 23; 1971/4, 14; 1972/2, 22. 55 Gergelyffy András hagyatéka, 2. doboz. (Forster Központ, Fotótár)
