Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
328 Molnár László 1876-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a malom után 31 Ft. jövedéki adót fizettek259. 1907. Hámos Lajos malomipara Zalaegerszeg és Csács között260. 1942-ben, az esetleges bombázások nyomán keletkező tüzek megfékezésére nagyobb figyelmet fordítottak, és különböző óvintézkedéseket vezettek be, amiknek a végrehajtását ellenőrizték is. A zalaegerszegi járás főszolgabírója által e tárgyban kiadott véghatározatból tudjuk, hogy ekkor a malom tulajdonosa Vér József volt261. Az 1949-es kimutatásban: Cég: Vér József. Tulajdonos: Vér József, Csácsbozsok. Kapacitás: 70q/24 h. Használhatóság: 50. %262. A malom ekkor víz és fagáz meghajtású263. Az államosítás után leállították, épületeiben állatokat tartottak. Az állattartás felszámolása után az épületekben lakások, az istállókban és a malomépületben egy ideig a Malomipari Egyesülés raktárai voltak. 1956. január 1-én tanácsi kezelésbe került. A malomból 2005-re már csak a turbinatengely csonkja maradt264. (Mónár-főd 42/86. A molnárok földje volt265.) Kalló malom Zala folyó Püspöki uradalmi malom A helyét nem sikerült megállapítani. 1786-ban és 1792-ben a csapók évi 12 forint árendát fizettek a kalló malom után. 1807-ben az uradalom megengedte Deák Pál molnárnak, hogy az addig a csapók által bérelt malmot megvegye, és annak helyén akár kalló, akár őrlőmalmot szabadon építhet és csinálhat. A szerződés azonban kikötötte, hogy a molnár köteles évi 30 forintot befizetni az uradalom kasszájába, illetve a püspök itt tartózkodása idején hallal szolgálni. Amennyiben a püspök idővel szeretné azt visszavásárolni, azt Deák Pál köteles a felbecsült értéken neki eladni. 1810-ben Deák - aki időközben szentlőrinci molnár lett - a malmot elbontotta és a csácsiaknak eladta, akik azt a hegyre pincének elhordták. A fundust pedig az ólai molnárnak adta el266. Pózva Zala folyó Az 1782-1801 közt lefolytatott egyházmegyei látogatási jegyzőkönyv szerint volt itt egy malom, 1 órányira a matertől (Zalaszentiván)267. 259 MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat. 260 Magyar Pajzs, 1907. 01.03. 261 1979/1942. 194. április 27. Véghatározat. Jakosa Árpád tulajdonában. 262 MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 158. sorsz. 263 MNL ZML IV. 433. Közellátási Felügyelőség Zalaegerszeg iratai. 264 Jakosa 2005. 265 Zala megye földrajzi nevei Zalaegerszeg, 1964. 120-121316-317. p. Csácsbozsok 266 Cselenkó, 2011. 61. p. 267 MNL ZML HLc. Zalaszentiván 94. Eredeti MNL Festetics cs. It.-a P. 275. IV. közs. ir. Rsz. 1386. 86 b.
