Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen

Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen

329

Az I. katonai térképen (1784) a falutól délkeletre, a Zala bal partján volt egy malom egy lakóházzal. A falu keleti végétől vezetett hozzá út268.

Nem jelöli ezt a malmot Tomasich 1792-es térképe.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A pózvai határban lévő vízimalom kapacitása napi 20 pozsonyi mérő269.

1827-ből való az az adásvételi szerződés, amiben említik Pely József pózvai molnár és felesége, Márkesz (!) Anna nevét270 [Valójában Marx - ML],

1847. április 21-én Pél József pózvai molnár házát elárverezték, 17000 forintért271.

1857-ben, Tóth József Zalaszentivánon lakó jobbágy molnár, a petőhenyei, pózvai és zalaistvándi malom bérlője, kegyelmi kérvénnyel fordult a királyhoz. A kérvény a henyei malomban kelt, 1857. szeptember 16-án. Kiderül belőle, hogy Tóth 1850-től bérelte a három malmot 21600 váltóforintért 36 db. természetű aranyért, valamint 60 hold földet és rétet 750 váltóforintért Tolnai Festetics György gróftól. Előtte a pózvai malom bérlője volt. 1855-ben Száraz Antal molnár céhmester - aki egyébként Tóth sógora volt - feljelentette sógorát hamis írnak használatért. (A vád szerint Tóth ékekkel megnagyobbította a vámszedőedényt, így a jogosnál több vámot vett ki a gabonából, megkárosítva ezzel az őrletőket.)

Száraz azért haragudott sógorára, mert kibérelte előle a henyei malmot. A vád két koronatanúja Tóth két segédje volt. A molnárt bűnösnek találták az ellene felhozott vádban, ezért hat hónap börtönre ítélték. Büntetését a tiirjei börtönben töltötte.

Tóth jó embere lehetett a grófnak, mert az uradalom ügyvédje fogalmazta a kegyelmi kérvényt. A mellé csatolt bizonyítványok a vádló és a tanúk jellemét igyekeztek bemutatni. Szárazról már láttuk a környező falvak lakóinak véleményét. A két legényről: Serer Józsefről és Varga Józsefről egykori alkalmazóik mondtak véleményt.

Austrics Antal szentgróti molnár bizonyította, hogy a korábban nála dolgozó Serer József molnárlegény magát nem a legjobban viselte: „ez mellett lopás képen Gabonámat is adót el, ami ütet nem illette volna”.

Varga József pedig Széplakon a mestere kamráját feltörte, rajtaérték és börtönbe zárták272.

1850-ben összeírták a kereskedőket és iparosokat, köztük a „Zala Egerszegi Molnár Czéhbeli” molnárokat. Pózván Balog Jánost273.

1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 2, magassága: 3 such v. láb, szélessége: 8 such274.

Egy lelkes csapat kutatja az egykor a Zalán, Zalaegerszeg térségében lévő malmok történetét275. Nem találták meg a malom helyét276.

(Malom út 20/33, Szala [Zala] Folyó 20/34. Malom 20/39. Mintegy 25 éve (1935.k.) még malom is volt itt.277)

268 1. kát. Coll. V. Sectio XVIII.

269 MNLZML Megyefőnöki iratok 1851. IX.N. 1866.

270 MNL ZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. II. kötet, 331. sorsz. 784. szám.

271 MNLZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. IV. kötet, 763. sorsz. 25.szám.

272 MNLZML IV. 1/b. zalaegerszegi Cs. Kir. Városilag kiküldött bíróság 817/1857. Sümegi bűnügyi iratok 1857. 14467/1857. sz.

273 MNL ZML Ns 508. Kereskedők és iparosok jegyzéke 1850.

274 MNL ZML XII. 3. JVa 43. (43-42)

275 Arany Gábor: Malom, kő se maradt? Zalai Hírlap 2010. július 24. 13. p.

276 Jakosa 2005.

277 ZMFN, Zalaegerszeg, 1964. 74-75. p.