Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen

ZALAI MÚZEUM 22

2015

301

Molnár László

Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen

(Részlet a szerző Vízimalmok Zalában (Zala vármegye malomhelyei) c. kéziratából)

A vízimalmok fejlődéstörténetéről, évezredeken átívelő létük jelentőségéről jelen tanulmány keretében, hely hiányában nincs lehetőség írni, még érintőlegesen sem.

Összehasonlításul egy statisztikai adat azért előzetesen ide kívánkozik: Zala vármegyében 1780 körül 462, 1851-ben 387, 1867-ben 566 és 1949-ben 195 malom volt.

Ebből a Zala folyón 48 malom forgott a forrásvidéktől Balatonhídvégig.

Tárgyalt térségünk, Zalaegerszeg mai területén az évszázadok során - állandóan változva - 15-20 körül volt a számuk.

Ezek sorrendje, a Zala folyásirányát követve: Zsigér, Apátfa, másképp: Felső Andráshidi-, Füzesi-, Hosszúhídi-, Gébárti-, Neszelei-, Gógán-, vagy Gógányi-, Ólai-, Püspöki-, vagy Új-, Kalló-, Kolbin-, Hencz-, Gömbösi-, vagy Gömbös, Tüzes-, Kaszaházi-, Pogárdi-, Kis-, vagy Baumgartner-, Csácsi-, és Pózvai-malom.

Ezt az irányt követve ismerkedjünk meg a malmok történetével:

tttc

*•— 9 , >•» m

i

V

i

}

^...

*

* « * *\ *

H t U

,v- -*■ íA

ii *■

* , ti f

. ö

U i í

it 1

£j

s

i

Ír*' .<■

sí

#

*

n • **. t í u

„ ' : U*

fi 2 ^

X

Zalaegerszegi malmok Helyszínrajza