Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen

302 Molnár László Zsigér (Egykor különálló település, ma Zalaegerszeg-Andráshida része) Zala folyó Az 1465. április 2-án Besztercebányán kelt oklevelében Mátyás király utasítja a zalavári konventet, hogy Istvánt, a kapornaki bencés apátság kormányzóját iktassa be új adomány címén a kapornaki apát­ság több birtokába, köztük Zsigér birtokba, az ottani két malommal1551-ben Apátfát és Zsigért (Syger) azonosnak mondják1 2. Az I. katonai felmérés és az 1792-es Tomasich-térkép is jelöli a malmot3. Apátfa (Egykor különálló település, ma Zalaegerszeg-Andráshida része) Az 1465. április 2-án Besztercebányán kelt oklevelében Mátyás király utasítja a zalavári konventet, hogy Istvánt, a kapornaki bencés apátság kormányzóját iktassa be új adomány címén a kapornaki apát­ság több birtokába, köztük Apátföldébe, az ott található kétkerekű malommal a Zalán4. 1550 körül Szily Albert kapornaki apát panasszal élt, mert Kávási János jobbágyaival betört az Apátfalvi possessioba és az itt lévő 3 kerekű malmot elfoglalta5. 1551-ben Gersei Pethö János és Kányaföldi Kerecseny Mihály a kapornaki konvent előtt tanúsítják, hogy Pató Erzsébet és néhai Szenterzsébeti Térjék Antal fia, Sebestyén, az ő Sövényfalva possessiojuk határain belül, a Zala folyó mellett, ahol sohasem szokott malom lenni, mintegy két éve malmot állított. Ezzel a kapornaki apátságnak emberemlékezet óta Apátfalva, más néven Syger possessioban lévő mal­mának működését gátolják, amelyet a folyó mozgatni nem tud. Ezzel több, mint 100 forint kárt okoznak. Ha pedig ezért megszűnik a malom, ebből újabb 1000 forint kár adódnék6. 1567- ben az apátfai malmok jövedeleméből egyharmad rész illette a molnárt. Az egyik kétkerekű malom bérlője köteles volt minden két hétben 50 fehér kenyeret, és karácsony táján egy hízott disznót adni az apátságnak. A másik molnárnak minden évben 200 malmi kis köböl lisztet, hetente 50 cipót, karácsonykor szintén egy kövér disznót és egy tál halat kellett adnia. Ha az idő halfogásra nem volt al­kalmas, azt 50 dénárral megválthatta. Ekkor az apátfai és zsigéri malmok jövedelme összesen 120 köböl lisztet tett ki7. 1568- 69-ben Apátfán az egyik malom már csak egy kerékkel működött. Ezt Molnár Balázs özvegye bérelte, és évente 100 köböl gabonával - búzával és rozzsal - adózott. A másik molnárt Simon Mihálynak hívták. Az ő adója 150 köböl liszt, és kéthetente 50 cipó volt8. Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Macska István és Molnár Márton neve szerepel9. 1 MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 66. p. - ZML DL 429. 2 Varga K. Gy. 2011. 164. p. 31. kát. Coll. IV. Sectio XII. 4 MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 66. p. - ZML DL 429. 5 Varga K. Gy. 2011.97. p. 6 Varga K. Gy. 2011. 164. p. 7 Varga K. Gy. 2011.98. p. 8 Varga K. Gy. 2011.98. p. 9 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

Next

/
Thumbnails
Contents