Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése
Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése 249 szerepe azonban nem csekély, ugyanis ő vezette a Muraköz visszacsatolása érdekében kifejtett magyar propagandát. E feladattal összefüggésben 1941. május 16-án Horthy Miklós kormányzó is fogadta, és ehhez vezethetők vissza a legfelsőbb kormánykörökben való ismertsége. Serédi hercegprímás azonban nem a közéleti-politikai működést vette figyelembe a jelölés mérlegeléskor. Összegzésében megismételte elmarasztaló véleményét, a zalaegerszegi plébános előléptetését kifejezetten nem tanácsolta (és vele együtt Mihalovics Zsigmondot, a másik esélyest sem preferálta). Attól tartott, hogy Mindszentyt saját karakterének korlátjai gátolják majd abban, hogy bölcs és körültekintő főpappá váljék. Pár nappal Serédi jellemzése után a nuncius környezetéből mégis az szivárgott ki, hogy a veszprémi püspöki székre Mindszenty József a legesélyesebb. A hír már Karácsony másnapján eljutott Zalaegerszegre is8. Mindszenty egyik hajdani gimnáziumi tanítványa, az ekkoriban már országosan ismert Kerkai Jenő jezsuita, azzal kommentálta a felcsigázott várakozást, hogy ha Pehm püspök lesz, akkor „Pázmánnyal és Biró Mártonnal egy vonalban” fogják emlegetni a nevét9. Előzmények A zalaegerszegi apátplébános kimagasló egyházszervezési munkája persze nem volt ismeretlen a magasabb egyházi méltóságok előtt, de ekkora kormányzati és egyházi ellenszélben semmi esélye sem lett volna hathatós pártfogás nélkül. A papi közbeszédben Pehm Józsefet már évekkel korábban, 1938-ban is az esélyes püspökjelöltek között emlegették. Előbb Rótt Nándor veszprémi püspök mellett koadjutorként, együtt Papp Kálmánnal és Hoss József kanonokkal10 11, majd a püspök halálával utódként. Ismerői szerint számított is a kinevezésére. „Kár, hogy ez nem történt meg - értékelte a döntést egyikük. - Sokkal több ideje lett volna reformelképzelései megvalósításához. Erről ugyan sohasem beszélt, de fagyos arckifejezéséből, ami Tóth Tihamér kinevezését kísérte, erre lehetett következtetni.”" Ezzel az aspirációval függhet össze, hogy kapcsolatai és adottságai ellenére miért nem lehet találkozni Pehm József nevével az országos pártpolitikában: köztudott volt ugyanis, hogy aki pap létére a politikát választja, az végleg lemond egy esetleges püspökségről. 1938 után négy év elteltével, Hanauer Á. István váci püspök halálával (1942. január 15.) merül fel ismét Mindszenty neve, ezúttal a váci püspöki méltóságra. Gróf Mikes János, nyugalmazott szombathelyi püspök, már ekkor erőfeszítéseket tett kedvelt papja előléptetéséért. 1942 augusztusában szándékosan egyszerre látta vendégül Noots premontrei generálist és a zalaegerszegi prelátust: „V[ác]-ra ajánlott neki, mint aki a gyökértelen prímás és nuncius helyett tapogatódzik”12 - indokolta „összefutásukat” Mindszenty. Az előkészületek meg is történtek. Mivel akkoriban még akadémiai doktori fokozatot, de legalábbis tudományos működést is fel kellett mutatnia egy leendő püspöknek (331. kánon 5. §), átdolgozva megjelent Mindszenty József- akkor még Pehm vezetéknéven - Hz édesanya című műve, az anyai hivatásról írt, óriási adatgyűjtésre alapozott munkája. A második rész felgyorsított kiadása azonban fe8 PL Mm. 17. doboz, „1943-45” feliratú boríték. Géfin Gyula levele Mindszenty Józsefhez. Szombathely, 1943. december 26. 9 PL Mm. 17. doboz, „1943-45” feliratú boríték. Géfin Gyula levele Mindszenty Józsefhez. [Szombathely] 1944. február 7. 10 PL Processus, 19. doboz, V-700/48. 27-30:29. föl. Kovács Sándor püspöki tanácsos levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1938. május 12. 11 Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Bontó Ernő plébános visszaemlékezése, 1989. július 19. 12 PL Mm. 43. doboz, Pehm József naplója, 1942-es „aug. vége” bejegyzés. Kézírás.
