Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
238 Be kő Tamás Sottától keletre, a Montellon. Halálesete bejegyezve 42/1922. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA TK Dad Franz 6., Akvi ir. 1451/918. TÓTH lMRE(Zalatárnok, 1898. szeptember 22.-?)népfelkelő gyalogos. Apja Tóth Péter gazdálkodó, anyja Gyarmati Julianna. Foglalkozása földműves, a harctéri szolgálata kezdetén nőtlen, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Tálos. Bevonult 1916-ban a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez Nagykanizsára, majd október 22-én a 314. honv. gyalogezred kötelékében az olasz frontra szállították. Itt részt vett az 1917. augusztus 10-től szeptember 4-ig tartó, az ilanici műúttól északra lefolyt harcokban, ahol az ellenség előtt bátor és vitéz magatartást tanúsított. Hősiességéért október 16-án Bronz Vitézségi Eremben részesült. Az 1918. június 15-én a piavei offenzívában egy erős ellenséges támadást követően (amely során a szakaszából csak ő maradt egyedül életben) olasz hadifogságba esett. Eltűnéséről 1918. szeptember 12-én értesítették a zalatárnoki körjegyzőséget. Az összeomlás után egészségesen tért haza, és később szülőfalujában alapított családot64. Felesége Pulai Irma (hk. Zalatárnok, 1922. május 6.). HL LKJ 36966., R. Közlöny 1919. március 3. (26. sz.) 568. o„ Akvi ir. 1381/918., Tóth Kálmán zalatárnoki lakos szóbeli közlése (2001). TÓTH IMRE (Zalatárnok, 1894. augusztus 10. - Zalaegerszeg, 1979. november 22.) tizedes. Apja Tóth János földműves, anyja Becs Verona. Foglalkozása földműves, 1914-es sorozásakor még nőtlen, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Tálos. Tényleges sorhadi szolgálatra a világháború kitörésekor vonult be Sopronba, és egyedüli zalatárnokiként a cs. és kir. 76. gyalogezred rohamzászlóaljában szolgált az orosz, a román és az olasz hadszíntereken. Részt vett az isonzói csatákban, ahol egy ízben a bal lábfején súlyosan megsebesült. Mint rohamista, sikerrel kelt át a „magyar vértől pirosló”, megáradt Piavén. Háborús szolgálataiért Kisezüst, kétszer Bronz Vitézségi Érem és Károly Csapatkereszt érdemjelekben részesült. Leszerelése után szülőfalujában alapított családot, és feleségétől. Miilei Máriától (hk. Zalatárnok, 1921. február 5.) hat gyermeke született. Tóth Antal 90 éves zalatárnoki lakos szóbeli közlése (2014)., (32. kép) TÓTH LAJOS (Zalatárnok, 1883. március 11.) népfelkelő őrmester. Apja Tóth József földműves, anyja Lőrincz Terézia. Foglalkozása földműves, nős Páli! Teréziával (hk. Zalatárnok, 1907. február 2.), kétgyermekes, zalatárnoki lakos. 1914-ben az első mozgósításkor a 20. honvéd gyalogezred 4. századához vonult be Nagykanizsára. Itt a háború első felében, mint kiképző szakaszvezető, újoncoktatással foglalkozott. Frontszolgálatát 1915 októberében a 4. honvéd gyalogezred 3. zászlóalj 12. századának kötelékében a szerb-montenegrói harctéren kezdte meg, ahol decemberben őrmesterré léptették elő. 64 Állítólag a második világháborúban azért nem hívták be hadi szolgálatra, mert az eltűnését követően törölték a katonai nyilvántartásból.
