Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején 171 rint édesapja Wolkenstein Ahron, édesanyja Krausz Mina, vezetéknevét 1904-ben változtatta Vajdára156. Kérelmének teljesítéséről Zalaegerszeg r.t. város tanácsa 1912. április 12-én döntött. Vajda Dóri a Kossuth utca 40-es számú házban nyitotta meg műtermét, átvéve az előd bejáratott kuncsaftkörét. Ezt követően rendszeresen jelentkezett a sajtóban hirdetéseivell57. Az első, bemutatkozó reklámja 1912. április 4-én jelent meg a Magyar Paizsban. Közölte, hogy átvette Szigeti fényképészeti műtermét, „s azt a legújabb műszerekkel felszerelve” vezeti tovább. „A fényképészeti szakmában külföldön és itthon is szerzett tapasztalataim és képzettségem folytán a legkényesebb igényeket is kielégítem.” Hogy közönségét meggyőzze, egy próbafelvétel készítésének ajánlatával csalogatta őket a műterembe. Gyors és pontos kiszolgálást ígért, amit az tett lehetővé, hogy a képek kidolgozását helyben végezte. Ismerkedett a várossal is, hamarosan megjelent társasági eseményeken. 1912 augusztusában részt vett az ipartestület és az iparos ifjúság által szervezett mulatságon a Rozenkrancz vendéglőben, ahol az ún. felülfizetők, azaz támogatók között sorolta fel nevét a sajtó158. Vajda Dóri nem pihenhetett babérjain, hiszen a városban 1902 óta működött az ismert és kedvelt fényképész, Saly Viktor. így már 1912 karácsonya előtt új reklámmal jelentkezett: „A legszebb és legalkalmasabb karácsonyi és újévi ajándék kétségtelenül egy jól sikerült fénykép”. Felhívta közönsége figyelmét a kirakatában látható képekre, valamint kérte, hogy megrendeléseikkel, főként, ha nagyított képet szeretnének, időben keressék fel159. 1913 februárjában részt vett a kereskedő ifjak zászlóalapja javára rendezett ún. feminista bálon, ahol ismét hozzájárult a bevételhez egy koronás adományával i6°. A következő évben a munkásgimnázium javára adakozott, már két koronát161. 1913 decemberében művészi selyemfényképeit reklámozta egy különös ajánlattal: „Teljesen ingyen adok minden nálam eszközölt felvétel után, legalább 10 koronás rendelésnél, ha a Magyar Paizsra hivatkozik, egy selyemfényképet. Ily módon óhajtom e rendkívül ízléses újdonságot bevezetni.”. A kiállított képeket január elsejéig bárki ingyen megtekinthette a műtermében162. Szépen gyarapodott a család is: 1913. július 7-én megszületett Magdolna leányuk, 1915. október 19-én pedig Katalin. A Vajda család zsidó származása közismert volt Zalaegerszegen, részt vettek az izraelita közösség ünnepein, számos jó barátra támaszkodhattak szomszédjaik köréből. Vajda Dóri hamarosan kedvelt fényképésze lett a városnak, a családok birtokában fennmaradt, valamint a múzeumunkba került képek is tanúsítják szakmai hozzáértését. Szeliánszky Nándort163 és feleségét megörökítő képén jól látható a sokat használt, kedvelt műtermi háttér (121. kép). A szépen faragott fotel többször jelent meg a kompozíció részeként, vagy láthatjuk a sarokban megbújva (122., 123. kép). Jóllehet, ő is szívesebben maradt a műterem falai között, ismerünk tőle szabadban készült iskolai csoportképeket (124. kép), készített városképeket is, mint a villanytelepről és a gépház munkásairól készült képek is tanúsítják ebből a korszakból (125. kép). 156 ZML V. 1607.C. Hivatkozik a 72673/904. számú okmányra. A közvélemény nehezen fogadta el a Dóri nevet, pl. az 1930-as választóti névjegyzékben is Izidornak írták, holott valóban Dóriként szerepel az anyakönyvben, miként erre iparigazolvány-ké- relmében is utalt. 157 MP 1912. április 4. 5., április 11.5., április 18. 7., 1912. június 20. 6., 1912. november 28. 6. 158 MP 1912. augusztus 8. 3. 159 M P 1912. november 21.6. 160 MP 1913. február 13. 4. 161 MP 1914. március 26. 4. 162 MP 1913. december 4. 11. 163 Szeliánszky Nándor vármegyei tisztviselő, aljegyző, az irodalmi és művészeti kör aktív résztvevője.
