Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
170 Megyeri Anna élesül az elme. A gyakorlati életben pedig egy negyedik nagy haszna is van - a nagy közönségnek a nagy haszna s ez sem utolsó dolog. Köznyelven úgy mondják ezt, hogy egészséges verseny.”148. 1911 januárjában jelent meg az a reklám, melyben Szigeti fényképész Kossuth u. 40. szám alatt február l-jén megnyíló fényképészeti és festészeti műintézetére hívta fel a figyelmet, ahol „művészi kidolgozású fényképek, továbbá bármely kis kép utáni nagyítások, olaj, aquarell, platin kivitelben, s legszebb kidolgozásban készülnek”149. Az 1912-ben megjelent Zalamegyei Almanach-ban is hasonlóképpen szól a hirdetés, kiegészítve a következőkkel: „Csoport és tablau felvételeket a legszebb és legjutányosab- ban készítem. Felvételek minden időben.... Meghívásra vidékre is megyek.”150. Utóbbinak bizonysága a reprodukción megőrzött, szabadban készült esküvői csoportkép, 1910-ből, a nagyítás 23,5x17,5 cm-es (115. kép). Minőségiek a Borbély György gimnáziumi tanár hagyatékában fennmaradt csoportképek és családi képek151 (116. kép). A műteremben készült képeken faragott lábú apró hokedlik, faragott támlás, alacsony, kárpitos fotel (amit a következő fényképészre örökített), nagymintás szőnyeg, különféle mintás hátterek és kárpitok láthatóak (117., 118. kép). Rövid idő elteltével úgy döntött, elhagyja a várost, és a műtermet152 átadta Vajda Dóri fényképésznek. Vajda D. (1912-1944) Vajda Dóri (1880-1944), ahogy szokás volt az átvett műtermek esettében, Szigeti császári és királyi fényképész utódaként reklámozta magát, ez szerepelt verzóján is (119., 120. kép). Fia, Vajda Tibor visszaemlékezéséből ismerjük a család történetét, szavait itt szabadon idézzük: Édesapám 1880. január 6-án született, valószínűleg Székesfehérváron. Az egész rokonságuk fehérvári volt. 1910-ben vette feleségül Strausz Margitot, aki 1885. december 28-án született Ozorán, édesapja pék volt. Még nem laktak Zalaegerszegen, mikor Klára, első gyermekük 1911. december 25-én megszületett. Németországban dolgoztak, apám ott fejlesztette szakmai tudását, gyakorlatát. 1912-ben költöztek Zalaegerszegre153. Itt kért iparengedélyt, melyhez mellékelte születési anyakönyvi kivonatát és külföldi bizonyítványát154. Ez utóbbi valójában egy a Flomberg am Niederrhein [ma Duisburg egyik része] tanácsának adórészlegétől kiállított igazolás, 1909. november 10-i dátummal és Homberg pecsétjével, arról, hogy Vajda Dóri városukban fényképész és képkeretező műhelyt létesített155. Zalaegerszegi iparengedély-kérelmén a Kossuth utca 55-ös házat jelölte meg lakhelyeként. Ahogy azt elvárták, 10 koronát fizetett be iparoktatási célokra. Iparengedélyét Vajda Dóriként kérte Zalaegerszeg város tanácsától. A kérelem mellé csatolt, a székesfehérvári kongresszusi (neológ) izraelita hitközségben kiállított születési anyakönyvi kivonata sze148 MP 1911. február 16. 5. 149 MP 1911. január 26. 8., május.25. 6. 150 Zalamegyei Almanach 1912. évre. Szerk.: Czobor Mátyás. 151 A képen látható családtagok: Állnak balról jobbra: Borbély Sándor (1901-1976); István (1897-1967); Borbély György (1860- 1930). Ülnek: Erzsébet (1908-1965); Borbély Györgyné Elekes Boriska (1869-1942); Borbála (1899-1983); ifi. Borbély György (1891-1914); Zsófia (1907-1983). Elöl: András (1902-1955) és Ferenc (1905-1970). Béres Katalin gyűjtése. 152 Utolsó hirdetése: MP 1912. március 7. 153 Vajda Tibor közlése. Megyeri Anna: Gyűjtőnapló, Vajda Dóri zalaegerszegi fényképész és fia, Vajda Tibor családi fotográfiáiról. GMA 2011-98. I54ZML V.1607.C. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 1912/3883. 155 Köszönöm Flesch Bálintnak a kézirat pontos fordítását.
