Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején 163 Ekkor Udvardy Rafaella, egyik kedves modellje követte a fényképészt, s kereste fel műtermét, immáron sokadszor. Udvardy Ignác, középiskolai tanár, leánya korábbi, datált portréi 1899-ben és 1902-ben készültek. 1904 januárjában a Magyar Paizs beszámolót írt a Karácsonyfa egylet mulatságáról, melyet a kaszinó helyiségében, a Korona szállodában tartottak, ismét azzal a céllal, hogy a bevételt jótékony célra ajánlják fel. Előképeket adtak elő, többek között „A tavasz ébredése” címűt. A szereplők között megemlítik Udvardy Rafikát, azaz Rafaellát107, aki a Tavasztündér szerepét alakította. Egy évszám nélküli, báli ruhás, egészalakos portréjának egyedi méretű kartonján a fényképész kézjegye látható. A hátlapon pecsét, keretbe foglalva a műterem címe, Kossuth utca 40., mellette egy állványos fényképezőgép ábrája (73. kép). Ugyancsak Rafaella alakította 1905 januárjában a Babatündér című, a korban népszerű, látványos balett főszerepét108. A darabot Mayersberg Frida úrhölgy, „balettmesterné” rendezte. Zongorán Monszpart Istvánná és Schill Imre működött közre, a zenét Kaufmann Mátyás dirigálta, a később Czobor névvel népszerűvé vált, muzikális polgármester109 110 * 112. A főszereplő jelmezében felkereste Antal Béla műtermét, hogy átéléssel pózoljon a kamera előtt. A képek hátán, a fényképészt jelző angyalos vérzőkön, a Zala utcát áthúzták, ekkor már bizonyára a Kossuth utca elején volt a műterem. A sokat nézegetett felvételek Rafaella leányától kerültek a Göcseji Múzeumba"0 (74. kép). Viola Teruska nagyítókerettel készült, egészalakos portréjának hátlapjára finom vonalú keretbe foglalt felirat került, feltehetően ez is helyi nyomdában készült (75., 76. kép). Sperlágh Géza bíró kisleányának hintás képén egy újabb típusú hátlap látható (77., 78. kép). Antal Béla továbbra is megjelent a város izgalmas eseményein, 1904-ben örökíthette meg a zsinagóga építését megakasztó, sztrájkoló építőipari munkásokat a Grünwald vendéglő udvarán. A hangulatos képen fontos szerepet kapott a korabeli sörcsap, a magasra tartott hordó, a harmonikás alakja és a fényképész kutyája - a kistermetű állat több képén is szerepel (79. kép). 1904-ben a felépült zsinagóga avatását is megörökítette, a felvétel az építkezést irányító Morandini Tamás unokájától került a múzeum birtokába"1 (80. kép). 1905. július 23-án tartották a zalaegerszegi római katolikus leányvédő otthon egyesület zászlószentelési ünnepélyét. A csoport közepén a sötétruhás asszony fehér kalapban Dr. Szigethy Elemérné (a jeles ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag felesége) zászlóanya. Részben a zászlószalagok hímzése is kiolvasható, a jobboldalira Szigethyné nevét és a dátumot, míg a baloldali szalagra Csertán Károlyné (a megye alispánjának a felesége) nevét hímezték. A zászlót Legáth Kálmán apátplébános szentelte fel, Törzsök Vilmos káplán mondott ünnepi beszédet. Az ünnepséget délután mulatsággal folytatták a kaszaházi kertben"2 (81. kép). 107 Udvardy Rafaella. Megyeri Anna: Búzás Sándomé visszaemlékezése. Gyűjtőnapló. GMA 1549-1990. 108 Hézső István: A babatündér Bécsben. Táncművészet, 1999.1.26-27. A bájos balett 1888-ban született, Bécsben, az akkori Udvari Operaház balettmestere, Josef Hassreiter koreografálta, Josef Bayer zenéjére és Franz Gaul librettójára. Az irodalmi és színházi ambíciókkal teli Pauline Metternich-Sándor grófnő, Sándor Móric leánya ösztönzésére készült, s az általa szervezett arisztokrata, jótékony célú zártkörű estélyen szerepelt először. A balett operaházi változata nagyon népszerűvé vált, Londontól Szentpétervárig szinte mindenhol repertoárra került a játékboltban játszódó történet, melynek szereplői egy boltos, a vásárlók és a babák voltak. 109 MP 1905. január 19. 4. 110 MP 1904. január 21.2. 1,1 A sztrájk történetéről részletesen ír MEGYERI 2013. 125-133. 112 ZM 1905. július 30.5.
