Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bilkei Irén: Szentgrót és birtokosai a középkorban
Szentgrót és birtokosai a középkorban 135 Úgy tűnik, hogy a családtagok egymás közötti konfliktusai sem szűntek meg. Szentgróti Ágota és fia, Döbröntei Himfi Imre 1480-ban bepanaszolták rokonaikat: Hagymási Jánost, valamint Szentgróti Jánost, özvegyét és fiait, mert azok még Albert király halála után elfoglalták a szentgróti várban (Zenthgyrolth castrum) és a Körös megyei Zlavina és Keresztúr birtokokon az Ágota asszonyt illető részeket. Mátyás király a fehérvári keresztes konventet utasította intézkedésre62. Újabb adat Szentgrót mezővárosról és piacközpont szerepéről: 1481. április. 13-án Kanizsai Miklós, Gétyei Gergely és Halápi Fekécs Bálint özvegye panaszt tettek a nádornál Hagymás Miklós, Szentgróti László és András türjei prépost ellen, akik a panaszosok Ötvös nevű birtokán kivágtak egy erdőt, Kanizsai Miklós egy Varga Gergely nevű kehidai jobbágyát, aki pedig Szentgrót oppidumba causa fo- randi érkezett, megverték, a nevezett Bálint özvegyének Dabroncon levő birtokrészét pedig elfoglalták63. A piacközpont mellett a hely centrális szerepére utal az is, hogy 1486 és 1488 között 3 évig itt tartották a sedriákat szerdai napokon64. 1490. április. 1-én Mátyás király egyik utolsó oklevelében utasította a kapornaki konventet, hogy Döbröntei Himfi Vazul özvegye, Szentgróti Ágota kérésére idézze meg Szentgróti Jánost és Ferencet, hogy adják ki az Ágotát illető hitbért, jegyajándékot és leánynegyedet Szentgrót vár és mezőváros, Barba, Tűrje, Dörgécs, Kisvásárhely, Újlak, Udvarnok, Meggyesmalom, Pakod, Bér, Vadkert, Bozol és Keresztúr birtokokból. Ebből a felsorolásból is látható, hogy a Szentgróti család birtokai nem változtak sokat az elmúlt két évszázadban65. A Mátyás halála utáni trónharcokban, amikor Miksa hadai bevonultak a Dunántúlra, 1490. október 25-én Szentgrótra értek, ahol Hagymási Miklós rossz diplomáciai érzékkel, és azzal a reménnyel, hogyha Miksából magyar király lenne, jobban meg tudná védeni a birtokait, mint a többi trónkövetelő, Miksa mellé állt és átengedte neki a várat66. Jagelló Ulászlónak, a másik trónkövetelőnek ugyanúgy szüksége lett volna a várra, és megbízta a Gersei Pethőket a közvetítéssel. Hagymási Miklós 1491. január 24-én levelet írt Pethő Jánosnak és tárgyalni hívta egy közeli helyre (Bazsi vagy Csehi, bizonytalan a név olvasata)67. 1491. március 1-én a szentgróti kapitányok - Hagymási Miklós és Hollnegdi (?) Konrád - menlevelet adtak Gersei Pethő Jánosnak és Györgynek, amelyben keresztény hitükre megesküdve garantálták azok szabad útját68. Nem tudjuk, hogy akkor volt-e konkrét eredménye a tárgyalásnak, de az biztos, hogy II. Jagelló Ulászló király 1491. február 27-én Alsólendvai Bánffy Miklósnak és testvérének, Jakabnak adományozta azokat a jogokat, amiket Hagymási Miklós és Szentgróti János a Bánffyak Orbona, Pósahegy, és két másik Körös megyei birtokában bírtak, de mivel a zavargások idején hatalmaskodtak a Bánffyak birtokain, ezért a király hűtlenség címén elvette tőlük. Ezeket a jogokat most a Bánffyaknak és örököseiknek adományozta Ulászló69. 62 MÓL DL 102617. 63 MÓL DL 102620. 64 Holub 1929, 216. - Csukovits 1997, 385. 65 Bilkei 2014, 93. nr. 249. 66 E. Kovács 1995,41-42. 67 ZO II. 631.- MÓL DL 93615. Az oklevélen Hagymási Miklós ép gyűrűs pecsétje látható: kezében ágat tartó ülő férfialak. 68 MÓL DL 93618. 69 MÓL DL 33450. - Hermann 2001, kézirat.
