Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Simmer Lívia: Zalacséb–Malom-tanya lelőhely Árpád-kori és késő középkori települsérészlete
Zalacséb Malom-tanya lelőhely Árpád-kori és késő középkori településrészlete 107 A Zalacséb-Malom-tanya lelőhelyen előkerült szájjal lefelé fordított fazekakhoz hasonló áldozati edényt számos Árpád-kori településről ismerünk, de mivel a jelen tanulmány célja elsősorban nem a jelenség tágabb értelmezésének a feltárása, így az alábbiakban csak a Zala megyei párhuzamokat ismertetem. Keszthely-Dobogón egy 40 cm átmérőjű és 80 cm mély gödörben került elő az a lefelé fordított fazék, mellyel tojást és vasszeget fedtek le5. A spirálvonallal díszített és három koncentrikus körbe foglalt egyenlőszárú kereszttel fenékbélyegzett edény a 12-13. századra keltezhető. Az áldozati szertartás keretében elhelyezett fazék érdekessége, hogy alját 0,5 cm átmérőjű lyuk formájában kifúrták, melyet Sági Károly azzal magyaráz, hogy ily módon a jó kiáramlásának is utat kellett biztosítani6. Az Árpád-kori Fenék falu feltárása során egy objektumhoz nem köthető fenékbélyeges fazék látott napvilágot, mellyel négy vastárgyat - köztük egy ép nyílhegyet - fedtek le7 *. Az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalának megépítése kapcsán feltárt Árpád-kori településrészletek közül külön említést érdemel Letenye-Lapuleveles-dülő, ahol 11 db szájával lefelé fordított, teljesen ép 12. századi edény került elő. FIárom esetben kerek, sekély gödörben feküdtek, míg többségük nem kötődött objektumhoz. Két fazék pereméhez vasszeg korrodálódott, egy edény alá pedig vas nyílhegyet helyeztek*. Feltehetőleg építőáldozatnak tekinthetjük azt a négyzetbe zárt sokküllős kerékkel fenékbélyegzett fazekat is, mely 2014 augusztusában humuszolás során került elő Flévíz-Temető lelőhelyen minden bizonnyal egy cölöpszerkezetes épülettel összefüggésben9. Fiabár az edényt ez esetben nem szájjal lefordítva helyezték el, a fazék aljának szándékos átfúrása és a használati nyomok hiánya - a fentebb említett Keszthely-dobogói párhuzam alapján - rituális tevékenységre utalnak. A leletanyag értékelése A kerámia leletanyag a három fazékáldozat mellett egy darab kivételével fazéktöredékeket tartalmaz, cserépbográcshoz vagy palackhoz tartozó töredék nem került elő. A kézikorongon készült és neutrális égetésü edények legtöbbször vöröses barna, barna, szürkésbarna, szürke foltos színűek. Mindössze egy kisméretű fazéknál figyelhető meg, hogy az égetés során mindkét oldalán fekete színűre redukálódott. Elkészítésükhöz apró kaviccsal és gyakran őrölt kerámiával kevert csillámos homokot használtak fel alapanyagként. A kiegészíthető, illetve kiszerkeszthető töredékek alapján a fazekakra inkább a zömök forma jellemző, de néhány darab íveltsége kissé nyúlánkabb felépítést feltételez. Peremátmérőjük 12-19 cm között mozog, magasságuk két mérhető edény alapján 12 és 16 cm, fenékátmérőjük 7-14 cm. A leletanyagban kis számban fellelhető peremtöredékek kialakítása már bizonyos változatosságot mutat. Legjellemzőbb az ívelten kihajló, a váll felé ferdére vagy függőlegesre vágott, néhány esetben lekerekített peremki5 A tojás a termékenységet és az újjászületést jelképezi, ugyanakkor a gonoszt és a bajt is távol tartja. - SÁGI 1967, 57-58. A vastárgyak bajelhárító tulajdonsága mind a régészetben, mind a néprajzban közismert. Lásd bővebben: PÖLÖS 2001. 6 SÁGI 1967, 55-60. 7 JANKOVICH 1991, 185. * Göcseji Múzeum Adattár 2520-2002/1-133. 9 A feltárás előzetes eredményeinek közlését Straub Péter ásatásvezető régésznek és Miháczi-Pálfi Anett régésznek köszönöm. További adatok és összefüggések a feltárás részletes feldolgozása után várható.
