Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Simmer Lívia: Zalacséb–Malom-tanya lelőhely Árpád-kori és késő középkori települsérészlete
108 Simmer Lívia képzés, míg a vizsgált peremek közel egyharmadát tagolták valamiféle módon. A peremek külső oldala díszítetlen, a perem belsején egy esetben hullámvonal díszítés látható. A fazekak oldalán változatos díszítést alkalmaztak. Leggyakoribb az edény testén körbefutó csigavonal, mely sokszor más díszítőmotívummal, leginkább hullámvonallal kombinálva jelenik meg. Néhány töredéken megfigyelhető, hogy a hullámvonalak egymást keresztezik. A vonalas és hullámvonalas díszítések aránya a leletanyagban 70,8%, a többágú fésűvel bekarcolt vonal- és hullámvonalköteg 10,3%-os arányban fordul elő. Mindezek mellett még seprüs díszítéssel (8,6%), körömbenyomással és irdalással (6,9%), bordás dísszel (1,7%), továbbá fogaskerékmintával (1,7%) látták el az edényeket. Említésre méltó még az a fazéktöredék, melyen a nyakrészt utólagosan átfúrták. Fenékbélyeg a fazekak alján egyetlen töredéken szerepel: mindössze egy egyenes vonal látható rajta, mely keret nélküli ábrát - kettőskereszt vagy vonalas minta - rajzolhatott ki. A kerámia leletanyag részét képezi még egy kúpos fedő peremtöredéke, míg a fémtárgyakat csupán egyetlen kovácsoltvas késtöredék képviseli. A leletanyag korhatározása Egyértelmű korhatározó lelet hiányában az Árpád-kori településrészlet az előkerült és megvizsgált kerámia anyag jellegzetességei alapján korszakolható, habár a korszak forma- és mintavilágának keltezésében számos probléma felvetődött és új megvilágításba került az elmúlt egy évtizedben10 11. A fazekak leggyakoribb díszítésmódja (csigavonal, hullámvonal, vonal- és hullámvonalköteg) főként a 10-12. század folyamán használatos. A körömbenyomásos dísz" és a fogaskerékminta 11. századtól kezdve jelenik meg az edényeken12. Takács Miklós kisalföldi megfigyelései során arra a következtetésre jutott, hogy a változatosabb peremszélek kialakítása a 11-12. század fordulójára tehető13. Az egyik perem belső oldalán látható hullámvonalas díszítés legközelebbi párhuzama a 11-12. század fordulója - 12. század első felére keltezett Letenye-Egyeduta lelőhelyről ismert14. A cserépbográcsok hiánya önmagában nem tekinthető korhatározónak, ugyanis számos, főként kisalföldi lelőhelyen szembesültek azzal a ténnyel, hogy ez a fajta leletanyag teljesen hiányzik15. A Zalacséb-Malom-tanya lelőhelyen előkerült kerámia leletanyaghoz anyagában, készítésmódjában, formavilágában és díszítésmódjában nagyon hasonló edénytöredékek kerültek elő a Zala megyei Muraszemenye—Elosszú-dűlőn, Letenye-Egyedután, Letenye-Korongi-táblán16, Nagykanizsa- Katonatemető-dűlőn, továbbá Nagykanizsa—Békás-tó és Nagykanizsa-Récsei út menti északi-dűlő lelőhelyeken17. A felsorolt párhuzamok és keltezési problémák áttekintése alapján a Zalacséb-Malom- tanya lelőhelyen feltárt Árpád-kori településrészlet all. század második fele és a 12. század első fele között létezhetett. 10 Lásd például: MERVA 2012, PAP 2012. 11 KVASSAY 2003, 146. 12 A fogaskerékminta megjelenését elsősorban Török Gyula halimbai temetőfeltárása alapján keltezzük all. század elejére (TÖRÖK 1962, 69.), de Takács Miklós is hasonló megfigyeléseket tett a Veszprém megyei telepásatásai során (TAKACS 1996a, 340.). Ugyanakkor a legújabb Vas megyei kutatások a 10. századi megjelenést valószínűsítik (PAP 2013, 251-254.) 13 TAKÁCS 1996b, 157-158. 14 KVASSAY 2005, 257. 15 MERVA 2012, 274-275. - Felmerül annak a lehetősége is, hogy bográcsos és nem bográcsos telepek is léteztek. 16 KVASSAY 2005, 245-261. 17 KVASSAY 2007, 55-70.
