Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Németh Péter: Fedezzük fel együtt a Balaton titkait! Foglalkoztató lapok összeállítása általános iskolásoknak
Fedezzük fel együtt a Balaton titkait! 269 diákoktól mindig megkérdeztük a foglalkozás végén, mi a véleményük a programról, esetleg mi az, amelyen változtatnának, ha tehetnék. A többség szerint legközelebb is jó lenne eljönni, legyenek máskor is hasonló programok, több időt el lehetne tölteni a múzeumban. Jó ötletnek tartották a feladatlapos böngészést a kiállításban, és pozitívan fogadnák, ha a kiállítás többi részéhez is készülne hasonló feladatlap. A kiadvány típusának meghatározása Nagyon sokat használtam eddig a kiadvány szót, hiszen még nem tudjuk, mi is lesz a műfaja a füzetnek vagy lapoknak, és sok esetben tényleg általánosságban a kiadványokról volt szó. Nevezhetnénk feladatlapnak vagy feladatlapoknak is, hiszen sok és sokféle feladatot fog majd tartalmazni. Ennek a szónak, hogy „feladatlap”, eléggé iskolai „íze” van. A foglalkoztató füzet, felfedező füzet, családi felfedező füzet már jobban hangzanak, igaz a jelentésük sem teljesen ugyanaz. Vásárhelyi - Sinkó négy csoportját különbözteti meg a feladatlapnak: > Vezető jellegű feladatlap vagy mintakatalógus', a kiállítás ismertetése közben feladatot ad a látogatóknak. > Kereső feladatlap: olyan formán ad ismereteket a kiállításról, hogy ösztönzi a látogatót játékos feladatokkal, hogy a hiányzó tudást maga keresse meg. > Kreatív feladatlap: összeállítója alkotó jellegű tevékenységeket vár el, amelyek segítségével sikeresen megbirkózhat a látottak értelmezésével. > Ráébresztő: olyan feladatlap, amely a kiállítási tárgy segítségével vagy annak hiányában mutat rá egy, a kiállításon nem hangsúlyos, vagy éppen a kiállítástól teljesen független összefüggésre, új ismeretre.8 Természetesen nem kell élesen elhatárolódnia a fenti négy típusnak. Attól lesz a kiadvány színes, érdekes, játékos, ismeretterjesztő, és segíti a kiállítás felfedezését, ha minél több elem megjelenik benne. A kiadvány összeállításánál én is arra törekedtem, hogy a feladatok sokféleségével minél színesebb alkotás szülessen. Egyrészt nyújtson ismereteket a kiállításról, másrészt a tanuló úgy fedezze fel, hogy közben feladatokat old meg. Az általam összeállított lapok mindegyik kategóriából tartalmaznak egy szeletet. Sőt, olyan elemmel is bővítem a kiadványt, amely a múzeumépületen kívüli felfedezésre, túrázásra tesz javaslatot, ösztönöz. Milyen legyen a feladatlapok összeállítási technikája? Egy feladatlap terjedelmét, oldalszámát meghatározza az adott anyag, a célcsoport életkora, iskolai végzettsége is. Célszerű, hogy a feladatlap minél többféle kérdés-, illetve feladatfajtát tartalmazzon. Legyen olyan kérdés, amely a kiállítás egészére kérdez rá, jelezvén, hogy milyen kiállításon járunk. De legyen olyan feladat is, amely az adott kiállítás egy tárgyát jobban körbejárja, boncolgatja. Kerüljön be a feladatok sorába összehasonlító kérdés is. Vásárhelyi - Sinkó írja, hogy a feladatlapnak su- gallnia kell egyfajta bejárási szisztémát, a keresés irányai legyenek optimálisak a feladatok elvégzésére. A feladatlap összeállítójának legyenek ismeretei arról, melyek a kiállítás azon tárgyai, amelyek különlegesek, érdeklődést felkeltők, és ezekre érdemes a figyelmet ráirányítani. Egy feladatlap összeállításánál Vásárhelyi - Sinkó szerint célszerű a következő két megközelítést szem előtt tartani: > Szűkítő típus: ennél a típusnál a feladatlap a tágabb ismerettől közelít a szűkebb felé. > Nyitó típus: a feladatlap a részlet felől közelít az általánosabb, a megvilágítandó anyag egészét érintő feladatok felé.9 A feladatlap és a foglalkoztató füzet jelentésben eltér egymástól. Éliás István azt írja, hogy a foglalkoztató füzet olyan összefűzött füzet vagy leporelló, amely feladatlapok csoportját tartalmazza. A foglalkoztató kiadványok közös jellemzője a nívós formai megjelenés, a hangzatos cím. Változó a kiállításhoz való kötődésük, van olyan, amelyik nem szorosan kapcsolódik az adott kiállításhoz, hanem akár iskolai, otthoni használatra is alkalmas.10 Tóth Kálmán a feladattípusokat a válaszadás módja szerint a következőképpen csoportosította: 1) Feleletválasztó: ismeret jellegű tudáselemek mérése. 2) Feleletalkotó: a tudás bonyolultabb összetevőinek mérése, a gondolkodási képesség értékelése. 3) Zártvégű: választás megadott válaszok közül. 8 VÁSÁRHELYI-SINKÓ 2004, 100-101. 9 VÁSÁRHELYI-SINKÓ 2004, 102. 10 ÉLIÁS 2010,9-12.
