Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
86 Megyeri Anna vissza a Katolikus Ház kibővítési tervét, hogy örömmel veszi a szép kultúrintézmény fejlődését. „Aggályaim vannak azonban, hogy két nagyterem fenntartása sokkal nagyobb költséget jelent a hitközség évi költségvetésében, hogysem az a terem jövedelmeit fedezhetné. Ha azonban a hitközség úgy gondolja, hogy erre szükség van, és kellő jövedelmezőséget remélhet” akkor nincs kifogása az építkezés ellen. Javasolja, hogy a tervet szakértőkkel bíráltassák meg.60 1929-ben részvényjegyzés útján nyert megoldást a Katolikus Kör székházának kérdése. Elhatározták, hogy 200 db részvényt bocsátanak ki, amelyekből 31 db-ot már előre bejegyeztek.61 1930-ban ismét komolyan szóba került a Katolikus Ház kibővítése, ami némi feszültséget okozott a Gazdakör vezetői és a plébános között, mivel ők saját székházuk építése miatt nem akarták már támogatni az építkezést. Azonban a Gazdakör képviselői mégis okosabbnak látták, ha magukat régi ígéretükhöz tartják, s így a felajánlott tégla fejében továbbra is ingyen tarthatják nagyobb rendezvényeiket a katolikusok székházában. Az épületet használta is a Gazdakör, ahogy utalt rá az elnök, erre szerződésük is volt.62 Szintén utalt erre Pehm József akkor, amikor az 1930. augusztus 24-i ülésen bemutatta a kibővítés tervét. Az építés kivitelezésével Láng Nándor építési vállalkozót bízták meg. Az asztalos munkákat a Szalay és Dankovits cégre, a bádogos munkákat a Portisch Lajos és Imre cégre bízták.63 1930 szeptemberében gróf Batthyány Pálné 2000 pengőt adományozott az egyházközség céljaira. Az építési költségeket emelte, hogy a régi részt is újra kellett cserepezni. Pehm József hamarosan előterjesztette, hogy az ingatlan értékét emeli a kerítés elkészítése, és a területet is ki kell egészíteni.64 Október 4-én számba vette a Kul- túrház építésére fedezetként rendelkezésre álló ösz- szegeket. Adakozásokból mintegy 7000 pengő, egy névtelen adakozótól 1000 pengő sorakozott Batthány Pálné adományához, így összesen 10 000 pengő állt rendelkezésre. A költségek azonban 15 000-16 000 pengőre rúgtak. Arról tárgyaltak az egyházközség testületi ülésén, hogy a hiányzó összeget az egyház- község a folyó évi és a jövő évi költségvetése terhére fedezheti anélkül, hogy az egyházi adó, vagy ennek kulcsa emelkedne. Az épület vakolása is többlet költséget jelentett, ezt a Klosovszky Ernőből, Mérő Bélából és Moldoványi urakból álló szakértői bizottság is megerősítette. Zala vármegye közgyűlése azzal támogatta az építkezést, hogy a rendelkezésre bocsátott teherautók önköltségi díjait elengedte. A ház nagytermébe, a színpad díszítésére, a Türjén élő Pataky Andor szobrászművésztől megrendelték a magyar szent korona mását 250 pengőért. (A színpad függönye bordó vörös selyem volt, fölé került az alkotás.) A művész ugyanekkor a plébániatemplom részére egy művészi Krisztus fejet is ajándékozott.65 Pehm József az október 24-i ülésen számolt be arról, hogy az egyházközség területének „kibővítésére, kikerekítésére” megvásárolt 176 négyszögöl területet, így a Katolikus Ház körül az egyházközség 928 négyszögöl beépítetlen területtel bír. Ez nem érinti a költségvetést, ugyanis egy erre a célra kapott adományból vásárolta - nyugtatta meg híveit. November elején úgy döntöttek, hogy az új színpadot november 4-én nyitják meg a Szent Imre ünnepséghez kapcsolódó, a Liliomos királyfi című színdarab előadásával, ennek bevételét is a költségek fedezésére szánták. A termek festetését a congregatiók vállalták, a leányok a zenetermet festették ki. A „katholi- kus ház" helyett a „Kultúr ház” elnevezést javasolták, „természetesen az eddigi kizárólagos katholikus szellem fenntartásával. ” Az épület nevének megváltoztatásától azt remélték, hogy így a más vallásúak is szívesebben jönnek a rendezvényekre, „és maguknak eddigi indokolatlan távoltartása ez által talán megszűnik. ” Valóban, a Kultúr- ház (melyet még a 20. század végén is csak Katolikus Házként emlegettek az idősebbek) kellemes otthont nyújtott a város fiataljainak, színjátszó körök és dalárdák számos alkalommal szerepeltek a városban akkor korszerűnek számító színpadon.66 Az egyházközség a következő közgyűlésén, mivel a Kultúrház bérleti díjai még az adót sem fedezték, eldöntötték, hogy megemelik a bérleti díjakat 1931. január 1-jei hatállyal. Ezeket a következőképpen határozták meg: a Hölgykongregáció 50 pengő helyett 75, a Leánykongregáció 50 pengő 60 SZEL 1425/1926 ZMU 1929. január 8. 2. 62 A Gazdakör azonban 1929-re felépítette szerény székházát a Pázmány Péter utca 3. szám alatt. Ezt az épületet az utóbbi évtizedben lebontották, helyén emeletes lakóház épült. 63 Plébánia irattár, egyházközségi jgyk. 1930. augusztus 24., szeptember 14. 64 Plébánia irattár, egyházközségi jgyk. 1930. szeptember 22. 65 Plébánia irattár, egyházközségi jgyk. 1930. október 18. A nagyteremben a régi kályha maradt, az újonnan épült öltözőbe egy Elite kályhát rendeltek 47 pengő értékben. Juhász Lajos végezte a villanyszerelést, ismét többletkiadást jelentett a színpadi világítása. 66 Plébánia irattár, egyházközségi jgyk. 1930. november 22.
