Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
Mindszenty (Pehm József) építkezései Zalaegerszegen 85 A reprezentatív épületet 1929. október 6-án szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás Mikes János szombathelyi püspökkel együtt. Az ünnepségen a megyei és városi notabilitások mellett jelen volt Tóth József dr. nagyprépost, Palkó János dr. egyházmegyei főtanfelügyelő, Kroller Miksa zalavári apát, a város és környék lakóinak tömege. Az ünnepi beszédet Pehm József apátplébános tartotta. A nővérek örömmel vették át az épületet, azonban Mahl Auguszta, a rend főnöknője, 1930 tavaszán kénytelen volt támogatást kérő levelet írni a püspöknek, melyben értesítette: nem tud fizetni az építésznek, aki a javításokat sem végezteti el, sőt perrel is fenyegetik, ha azonnal nem törleszti tartozását.54 Ennek hatására Mikes János püspök 1930 áprilisában Klebels- berg Kunó miniszterhez fordult segélyért. Beszámolt a Notre Dame nővérek válságos helyzetének okairól, miszerint törökbálinti zárdájukat csak 200 000 pengő veszteséggel tudták eladni, másrészt ugyanennyivel túlhaladták a zalaegerszegi építkezés költségeit. így 600 000 pengős adósságuk van, amiből a (kedvezőtlen) holland kölcsön 400 000 pengőt tesz ki, a többivel az építési vállalkozóknak tartoznak. Maga az épület a telekkel hatalmas értéket képvisel, folytatta, több mint másfélmillió pengőt ér. Kérte, hogy a miniszter úr a vallásalapból utaljon ki számukra kölcsönt. A következő javaslatot tette: amennyiben a nővérek nem tudnának fizetni, akkor az épület kerüljön a vallásalap tulajdonába.55 Az iskola 1931-es évkönyvében, melyben gróf Mikes János püspök portréja is helyet kapott, a nővérek mégis őszintén dicsérhették intézetüket: „Kevés iskola van az országban, mely szép és egészséges fekvésénél, épületének arányánál és célszerű elosztottságánál, hatalmas s nagyrészt befásított udvaránál fogva oly eszményien szolgálhatná a nevelést, mint a mienk. Az udvar rendezése s további fásítása is örvendetesen halad előre. A tenniszpálya mellé került a játéktér. Megépítését a Rendház jelentős támogatásán kívül a VKM-tői kapott 5000 pengő segély tette lehetővé. Az árnyas liget, a tenniszpálya, a játéktér, az udvar bőséges alkalmat nyújtanak a növendékeknek a játékra és a felüdülésre. ”56 Időközben azonban a hitközségben megingott a hitelintézetek bizalma. (Az 1933. évi adatok szerint 4133-an fizettek adót.) Az egyházközségnek 1932-ben 191 000 pengő váltóadóssága volt, mely főként a Notre Dame zárda épülete és a második r.k. templom építésekor keletkezett.57 A Magyar-Olasz Bank Rt. szombathelyi fiókja a fennálló kölcsöntartozások miatt az egyházközség elnökétől kezességi nyilatkozatot kért. Ezzel egy időben jelentette be Pehm József a tanácsülésen, hogy a Müller-cégnek all. templom és ferences zárda építésével kapcsolatban 34 000 pengő követelése van az egyházközséggel szemben. Javasolta, hogy az összegre a cég lejáró jótállását néhány képviselő vegye át. Tehát a köz érdekében folytatott beruházások terhét igyekezett a módosabb egyházközségi képviselőkre hárítani. A váltóadósságot ugyanakkor jelzálog útján kívánta biztosítani. A jelzálogot a Kultúrház, valamint a ferencesek zárdája és kertje jelentette. Látva a nehéz helyzetet, többször kaptak segítséget a városi képviselőtestület és a megyei törvényhatósági bizottságtól: ingyen területadományokkal, anyagi támogatásokkal, ahogy erről a város jegyzőkövei is tanúskodnak.58 A Katolikus Ház kibővítése Mindszenty József érdemeként tartják számon, hogy a Katolikus Legényegylet által 1914-ben épített székházat az egyházközség kultúrház céljaira megszerezhette, s 1930-ban lényegesen kibővíthette és renováltathatta. Már a hitközség 1925. február 8-i jegyzőkönyvében olvashatunk arról, hogy bérleti díjakból jelentős jövedelmet hozott a székház. Ekkor adtak engedélyt a Katolikus Legényegylet épületének kisebb mértékű átalakítására: a Katolikus Körtől átvett épületrészen az emeleti folyosóról szüntessék meg a Tőke hitoktató lakásához használt bejáratot, a nagyterem karzatának déli falát az emeleti folyosó déli falával építsék össze, Tőke szobájának falát bontsák ki, így kis házi-színpad rendezhető be, s az egész emeletet a kör veheti birtokba. Azt is engedélyezte a hitközség, hogy adjanak át egy szobát bormérés céljára a Legény- egyletnek.59 1926-ban a püspök azzal a megjegyzéssel küldte 54 A főnöknő maga is levélben kereste fel a minisztert 1930. október 17-én. A mérnöki tiszteletdíjat az azonnali fizetés reményében az építész 11.189.42 pengőre mérsékelte, mint az a Székely Imre Kálmán ügyvéd leveléből kiderült. A Notre Dame zárda, ma Mindszenty iskola irattára. 55 SZEL 1930/793 56 NOTRE DAME ÉRTESÍTŐ 1931, 17. Az iskola történetére lásd: MÉSZÁROS 1997, VUKICSNÉ 2000. Az iskolát 1945 után államosították, majd gimnáziumnak, főiskolának adott otthont. Ma Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium. 57 Plébánia irattára, a zalaegerszegi római katolikus hitközség közgyűlésének jegyzőkönyve 167. (tovább: hitk. közgy. jgyk.) 58 TÓTH 1995, 20. 59 Plébánia irattára, hitk. közgy. jgyk. 1925. február 8. A házak bérleti díjai: „ 1925. február 1-től: Kath. legény egylet '/< évi bére 81 000 korona, a Congregatióké 50 000 korona, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé 80 000 korona, Szociális Missio 25 000 korona, Tőke Péteré [a házban lakó hitoktatóé] 5000 korona. "
