Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 27 Zalaegerszeg polgármesterének támogatását kérte ahhoz, hogy tűzessék kereszt az Országházra, ezzel hangsúlyozva Magyarország keresztény jellegét, „tisztán keresztény”, azaz nem zsidó szellemben való kormányzását.91 Kérvényt írt, ha egy házasságkötés kánonjogi akadályait kellett tisztázni (például egy folyton vándorló cirkuszi artistapár esetében). Nem volt rest tollat ragadni akkor sem, ha munkatársai életfeltételein akart javítani. „Általában a hitoktatók, káplánok helyzete immár tarthatatlan” — írta 1920- ban. „Fizetésük mellett ruházatuk, ami már a papi osztályra lealázó. Szülőik meg nem tartoznak gondoskodni egy fölszentelt papról.”92 Konkrétan Horváth István hitoktató nyomorúságát ecsetelte, megemlítve, hogy 392 korona a fizetése, ugyanakkor csak kosztpénzre 900 koronát kell fizetnie, mit még mosatás, lakbér és világítás tetéz. Máskor kántorának 1 öl fát és gabonajárandóságának felemelését kérte (a püspök csak az előbbit tudta teljesíteni).93 Plébánosként mindent gondosan át- és újraszámolt. Ha az egyházi adóból befolyt templompénzből kívánt bármit megvalósítani, engedélyt kellett kérnie a püspöktől, olyan bagatell ügyben is, mint az ostyavásárlás költsége. (A még hivatkozott 1829-es canonica visitatio szerint ugyanis a javadalmast, azaz a plébánost terhelik az ostyák beszerzésének költségei. Pehm mégis azt kérvényezte, hogy csak a miseostyákat kelljen fedeznie, az áldoztatási ostyákat a templompénztárból fizethesse.) Kérését a szükségletek megsokszorozódásával indokolta. 1829-ben három, 1896-ban négy, 1920-ban hét pap misézett. Amíg száz évvel korábban csak évi ezer, addig most 35-40 ezer ostyára volt szükség. Méltányosságot kért, hiszen az ostya-előállítási kötelezettség eredeti mértékének eleget tesz, ha csak a szentmiseáldozathoz szükséges ostyaköltséget állja.94 Pehm igyekezett minden lehetőséget megragadni a bevételszerzésre. A plébániákért bozóttal benőtt területét bérbe adta fényképész-műterem kialakítására.95 Évről évre emelkedő nagyságrendben kötött földbérleti vagy ingatlanhasznosítási szerződéseket. Egyébként is jó érzéke lehetett a pénzhez: a Zalaegerszegi Hitelszövetkezet, amelynek felügyelőbizottságába 1918-19-ben már bekerült, 1920. július 4-én az igazgatóság tagjává, az igazgatóság pedig elnökévé választotta. A megtiszteltetés elfogadásához nem a legsürgősebben, csak november 11-én kért püspökétől engedélyt, mondván, addig csak átmenetileg vállalta a posztot.96 A sok bérleti szerződés között olyan is akadt, amelyik balul sült el. Nyilván személyes sérelem is munkált akkor, amikor 1921 őszén Pehm József plébánost Kovács László zalaegerszegi téglagyáros zsarolás vétségével feljelentette. Történt ugyanis, hogy Kovács úr a plébánostól bérelt 318 négyszögölnyi szántóföldön szőlőiskolát telepített. Ám Pehm váratlanul felszólította, hogy a szőlőoltványokat egy héten belül szedje ki, és a haszonbérbe adott földet október l-jével adja visz- sza. Mivel az oltványok még nem gyökeresedtek meg, a bérlő a szerződés hatheti meghosszabítását kérte, amibe Pehm plébános hétezer korona megfizetése ellenében egyezett csak bele. A bérlő kényszerhelyzetbe került, az oltványok idő előtti kiszántása 70-80 ezer korona kárral járt volna, ezért kifizette a kért összeget. Erről a plébános sajátkezűleg írt elismervényt adott: az összeget „jótékony célra” átvette. Ez az összeg horribilis bérleti díjnak számított, egy évre átszámítva 30 ezer 272 koronát tett volna ki, ami vételárnak is megbotránkoztatóan sok lett volna. Végül a bérlő a magánjogi paragrafusokba és a „jó erkölcsbe ütköző” eljárás miatt az 1878. évi V. te. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségére hivatkozva nyújtott be vádiratot. A hivatkozott paragrafus szerint három évig terjedő fogházzal büntethető az, aki jogtalan vagyonszerzés miatt valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel érdekével ellentétes cselekedetre rávesz. Mivel azonban Pehm a hétezer koronát az új zalaegerszegi templom céljaira fordította, így a kir. törvényszék vádtanácsa elutasította a panaszos kérelmét.97 A téglagyáros nem hagyta ennyiben, még évekig küzdött vélt igazáért - hiába. Pedig hajdani bérelt földje felszántatlanul és művelés nélkül maradt, tehát valóban semmi nem indokolta a bérleti szerződés sürgős felmondását. Pehm József 1920. január 15-től püspöki biztosi minőségben kézbe vette az iskolai hitoktatók felügyeletét is.98 O maga heti hat órában tanított hittant a 91 MNL ZML V. 1607. b. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 66/1919. Levél Czobor Mátyás polgármesterhez, Zalaegerszeg, 1919. november 18. Eredeti, aláírt. (Pehm József mellett három csecsemő- és nővédelmi aktivista írta alá a kérvényt.) 92 SzEL 6388/1920. Pehm József levele a Püpöki Hivatalhoz. Zalaegerszeg, 1920. november 11. 93 SzEL Mikes János püspök iratai, 11. doboz, Missilis 1920. Pehm József levele Mikes Jánoshoz. Zalaegerszeg, 1920. július 6. 94 SzEL 4197/1920. Pehm József helyettes plébános levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. augusztus 3. 95 SzEL 664/1921. Pehm József helyettes plébános levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1921. január 17. 96 SzEL 5896/1920. Pehm József plébánoshelyettes levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. november 11. 97ÁBTL 3.1.9. V-700/40. 8. föl. skk. B.2597/10/1921. sz. végzés. Zalaegerszeg, 1922. május 27. Ugyanitt a 36. folióig az eljárás összes dokumentuma. 98 SzELAC 161/1920.
