Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
26 Balogh Margit tak a hívek.84 Ő viszont káplánjai tűrhetetlen - vele szemben udvariatlan, gőgös — magatartását tette szóvá.85 Az esperességről betegségre hivatkozva 1919 májusában valóban lemondott, de azt a helynök a püspök internáltsága alatt még nem fogadta el.86 A nyár folyamán ismételten jelezte nyugdíjba vonulási szándékát, amit azonban pár nap múlva visszavont; maradási szándékáról külön levelet írt a püspöknek.87 Ezt figyelmen kívül hagyva a székhelyére visszatért Mikes püspök gyorsan felállította nemcsak az esperesi, hanem a plébánosi székből is. Pehm elődje nehezen törődött bele a püspök váratlan döntésébe, a hirtelen nyugdíjazás neki „nagy erkölcsi és anyagi károkat okozott”, ezért kérte meghallgatását. Úgy hitte, rosszindulatú rágalmazás áldozata, kommünbarát hírbe keverték a püspök előtt, aki azonban állítása szerint erről mit sem hallott, ami, valljuk be, nehezen hihető. Mikes püspök Legáth-hoz írt válasza már-már gúnyos: az „elfáradt lelkipásztor” fejére saját indokait olvasta: testi gyengeségét és a zavaros idők kihívásait. Szóbeli magyarázkodásra nem adott lehetőséget, az apátot nem fogadta, ráadásul a válaszlevelét megalázóan az utód, Pehm József adta át október 7-én a megbán- tódott Legáth Kálmánnak.88 Mikes nem tartott attól, hogy a fiatalságból fakadó tapasztalatlanság alkalmatlanná tenné Pehmet a plébánosi feladatra. (Annak idején ő is csupán 25 évesen került a gyergyóalfalui plébánia élére.) Ha később, a nem kevés konfliktus hallatán fel is ötlött benne, hogy túl korán adott hatalmat Pehmnek, ezt soha nem érzékeltette. Amíg csak hivatalában maradt, sőt még azután is, papja rendíthetetlen pártfogójának bizonyult. Ám amikor 1919. október l-jével Pehm Józsefet bízta meg a nagy lélekszámú zalaegerszegi plébánia vezetésével, nyilván nem is sejtette, hogy milyen rendkívüli papi karriert indított el. Isten házmesterétől a zalaegerszegi „püspökig” Pehm József hatalmas igyekezettel és lendülettel látott hozzá új feladatához. Leplezte, de még éveken át bizonytalan volt képességeiben, miközben emésztette a megfelelni vágyás Mikes püspök bizalmára. Barátjának, Géfin Gyulának vallotta be, hogy „engem igen megtiszteltek, én Istentől, emberektől ezt nem érdemiem; előkelő végzettségű, híres eszű emberek vannak kisebb polcon. Úgy érzem, hogy ha a munkában megszakadok, akkor se leszek érdemes a munkakörömre. És a nem jók közt annyi jó és heroikus hívem van. Ezek egy szentet érdemelnének lelki- pásztoruknak. Hogy kurzustársaim közül értelmileg kiemelkedem, ugyan nem sokat mond. Hét között is lehet abszolút nulla érték, és lehet egy gyenge valaki érték. Lelkiekben jobbak voltak ők.”*9 Belső vívódásából a külvilág semmit vagy alig valamit érzékelt, a hívek egy határozott, céltudatos fiatal papot láttak maguk előtt. Pehm az első pillanattól úgy viselkedett, ahogy helyesnek gondolta, miként kell tennie egy kiválasztott testület, a papi rend tagjaként. Abban nőtt fel, hogy a papnak megkülönböztetett figyelem és tisztelet jár, a faluban ő a „Tekintély”, aki a szentelés erejénél fogva az egyház Istentől kapott hivatásának szolgálatában áll. Krisztus tanúságának hordozója, az üdvözülés közvetítője. Feladata az embereket Isten ismeretére tanítani és Isten parancsolata szerinti életre nevelni. A közéleti kérdésekbe - ahogy a gazdasági és kulturális élet kérdéseibe, a társadalmi problémákba - annyiban van beleszólása, hogy hirdeti: melyek az Isten parancsolatainak megfelelő legfőbb irányvonalak az egyéni lelkiismeret számára. Pehm e téren messze tovább terjeszkedett, amikor meg akarta valósítani mindazt, amit a város felzárkóztatása és hitéletének fejlesztése érdekében célként kitűzött. Az új plébános példásan ellátta a szokványos papi teendőket. Minden előírt esetben a felettes hatósághoz fordult, és jelentett, engedélyt kért vagy csupán bejelentette intézkedését. Hogy milyen konkrét ügyekkel volt dolga? A zalaegerszegi községi közös temető megáldásához kért és kapott meghatalmazást - hiszen a hantok alatt nyugvó keresztények többsége katolikus.90 Egyházi tanácsadóként jegyezte azt a kérvényt, amelyben a Szociális Missziótársulat 84 A Hölgykongregáció egyik tagja azt írta Mikes püspöknek, hogy az apátplébános nemcsak durván beszélt vele, de nyilvánosan megszégyenítette, amikor áldozás nélkül hagyta, csak azért, mert elkésve térdepelt le. A káplán a panasz jogosságát megerősítette: „Hasonló botrányos esetek nem ritkák.” SzELAC 1926/1919. Pesthy Margit levele Mikes püspökhöz. Zalaegerszeg, 1919. március 14. Autográf. 85 SzELAC 2343/1919. Legáth Kálmán levele Tóth József püspöki helynökhöz. Zalaegerszeg, 1919. április 25. Autográf. 86 SzELAC 2445/1919. Legáth Kálmán leveleTóth József püspöki helynökhöz. Zalaegerszeg, 1919. május 5. Autográf. 87 SzEL AC 2927/1919. Legáth Kálmán nyugdíjazási kérelme, 1919. június 24., uo. 2988/1919., a nyugdíjazási kérelem visszavonása, 1919. július 7. (E két dokumentumról csak az iktatókönyvben olvashatunk, maguk az iratok nincsenek meg.); SzEL Mikes János püspök iratai, 11. doboz, Missilis 1919. Legáth Kálmán levele Mikes püspökhöz. Szombathely, 1919. augusztus 11. 88 SzEL AC 3965/1919. Mikes János püspök levele Legáth Kálmánhoz. Szombathely, 1919. október 1. Az átadásra vonatkozó mondat az irat rectóján kézírással. 89 SzEL Géfin Gyula hagyatéka. Levelezések, Vili. Pehm József levele Géfin Gyulához. Zalaegerszeg, 1924. január 13. Szövegét közli DOBR1 1995,276-277. 90 SzEL 2581/1920. Pehm József helyettes plébános levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. április 21.
