Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Németh Péter: Fedezzük fel együtt a Balaton titkait! Foglalkoztató lapok összeállítása általános iskolásoknak
266 Németh Péter port egymáshoz minél inkább hasonló tagokból (iskolai végzettség, foglalkozás, nem, kor) áll. Azonban, ha a kutatási cél megkívánja, létrehozhatunk vegyes csoportot (konfliktuscsoportot) is, ami kifejezetten a válaszadók különbözőségére épít. A fókuszcsoportos beszélgetések hátránya, hogy nem reprezentatívak a résztvevők alacsony létszáma miatt, ugyanakkor nagy előnye, hogy a kérdező kölcsönhatásba kerül a vizsgált csoport tagjaival, de a csoporttagok is interakcióba kerülhetnek egymással. így a tényleges válaszokon túl a válaszokhoz fűzött kommentárok, akaratlan gesztusok, csoportdinamikai hatások mind-mind hasznos ismerettel szolgálhatnak. Nemcsak az derülhet ki, hogy mi a válasz a kérdésre, hanem az is, hogy miért. Egy 12 főből álló óvodapedagógus környezeti nevelő csapattal folytattam beszélgetést a kiállításról, illetve annak gyerekek részére történő befogadtatásáról, a kiállítás nyújtotta lehetőségekről. r- Megfigyelés: lényege, hogy a kutató közvetlenül megfigyeli a látogatókat (létszámukat, viselkedésüket, arckifejezésüket, a szolgáltatások igénybevételét). > Aramláselemzés: a látogatóknak a kiállításon belüli áramlási útvonalait követi figyelemmel, hiszen a látogatók áramoltatása kulcsfontosságú lehet az üzenet hatékony átadásában. Hasznos információkat nyújthat egy kiállítás használatáról, és hasznos lehet múzeumpedagógiai tevékenységek megtervezésekor is. Új kiállításról van szó, de az első ütemben készült termek szőnyegén, némely helyen már megfigyelhető a kopás. Ezek a szőnyegkopások jól mutatják számunkra, melyek azok a kiállításrészek, amelyek jobban vonzzák a látogatókat, mint a kiállítás egyéb területei. > Sajtófigyelés', segítségével a kiállítás egyik legfontosabb propagandaeleméről, a médiabeli megjelenésről szerezhetünk adatokat, elemezve a sajtóban a kiállítással kapcsolatos híreket, kritikákat. A múzeum rendszeresen jelen van a keszthelyi írott és elektronikus sajtóhírekben. > Látogatószám figyelése: tájékoztatót nyújthat egy kiállítás sikeréről, a múzeumi reklámtevékenység eredményességéről, a közösség megelégedettségéről, de önmagában nem mutat ezek közül egyet sem. A Balatoni Múzeum 2008 és 2011 közötti látogatottsági adatait a következőkben részletesebben is elemzem. r Látogatók kikérdezése, látogatókkal való elbeszélgetés. r Munkatársak (teremőr, tárlatvezető, ruhatáros, pénztáros) kikérdezése: nem látogatókutatási céllal, de figyelik a látogatókat. Sok olyan látogatói szokásról, véleményről, kritikáról tudhatnak, amiről nem biztos, hogy egyszerű kérdőívvel tudomást szerezhetünk. > Vendégkönyvek, rendezvénykönyvek áttekintése: a vendégkönyv-elemzések nem feltétlenül tekinthetőek látogatóelemzésnek, de mégis hasznos információkhoz juthatunk. A vendégkönyveink tanulmányozásakor azt tapasztaltam, hogy a vendégek többsége a pozitív érzéseit veti papírra. Értékelhető negatív bejegyzéseket alig találtam. Tapasztalatom azt mutatja, hogy szóban inkább elmondják nemtetszésüket, de mikor kérjük, hogy írásban is tegyék meg, arra már nem hajlandóak. > Versenyanalízis', célja a lehetséges versenytársak megismerése, de inkább a marketing témakörébe tartozik, és csak közvetve sorolható a látogatók megismerését célzó eszközök közé. A múzeumpedagógia és a múzeumpedagógiai kiadványok terén Keszthelyen és térségében is még versenyelőnyben van a Balatoni Múzeum. Mivel az anyagi forrásaink meglehetősen szűkösek, ezért valószínű, hogy nem versenyezhetünk a magán kiállítóhelyekkel; csekély reklámmal ismertségünk nem éri el a kastélyét, de a múzeumpedagógia terén kihasználhatjuk meglévő előnyünket. Ehhez egy lépés a múzeumpedagógiai foglalkoztató kiadvány összeállítása is.6 A fent ismertetett kutatási módszerek egyikével, vagy akár többnek az igénybevételével megismerhetjük a potenciális felhasználókat és elvárásaikat, mely után szükséges az értékelés. A következő kis fejezetben az értékelés formáiról írok. Felmérés, ellenőrzés és értékelés A fejezeteim is utal arra, ahogy azt Vásárhelyi Tamás hasonló alcímű cikkében is írja, ha egy jelentősebb feladat előtt információt gyűjtünk a tervünkkel kapcsolatban, vagyis igényfelmérést végzünk, akkor azt ,Jront-end evaluation"-nak nevezi az angol. Mi inkább a tájékozódás, igényfelmérés - egyes körülmények között piackutatás - kifejezéseket használjuk. Az előző fejezetben ismertetett módszerek is tulajdonképpen ezt a célt szolgálják. 6 FARKAS 2009, 221-223.
