Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 23 népköztársaság ideiglenes elnöke, Károlyi Mihály - nyilvánvalóan politikai megfontolásból, és nem az indokként felhozott gazdasági okból - zároltatta a szombathelyi püspöki javadalmat.63 A zárlat a zalaegerszegi birtokot is érintette, ami nagy visszatetszést keltett, városszerte beszélték, hogy a végrehajtók pezsgőzéssel és bordélyház-látogatással ünnepelték meg az intézkedést.64 A sajtó is felkapta az ügyet, pro és kontra érvek zúdultak az olvasókra. A vitában Pehm József az általa menedzselt Zalamegyei Újság 1919. február 22-ei számában megjelentetett egy cikket, amely a köztársasági államforma védelméről alkotott XI. néptörvény 3. §-ába ütközött. A nyilvánosság erejét ízlelgető hittanár ugyanis Mikes püspök vagyonának zárgondnokság alá helyezése kapcsán kétségbe vonta, hogy az apostoli király főkegyúri jogai átszállottak volna a népkormányra.65 Pehm véleménye a püspöki kar álláspontját visszhangozta: zárlatot elrendelni csak a királynak áll jogában, a népköztársaság kormánya nem örökölte meg a főkegyúri jogot, az visszaszállt a Szentszékre. A zalaegerszegi munkástanács - élén Dandy Ferenc nyomdásszal, a zalaegerszegi szociáldemokrata pártszervezet elnökével - indulatosan reagált a cikkre, és azzal fenyegetődzött, hogy „a lapot előállító nyomdát le fogják rombolni, Pehmet és társaságát kézigránátokkal fogják elintézni”.66 Ezen kívül Pehm hittanár bekapcsolódott abba az ellenforradalmi akcióba is, amelyet Zalaegerszeg több korábbi tisztviselője fogott össze, előbb még csak a Károlyi/Berinkey-kormány, majd a Tanácsköztársaság ellen.67 A városban meglehetősen feszült volt a helyzet. A vármegye Károlyi-párti főispán-kormánybiztosa, a polgári gondolkodású Briglevics Károly ügyvéd március 17-én távirati úton tájékoztatta Mikes püspököt, hogy Pehm József ellen az említett paragrafusba ütköző bűntett miatt a budapesti törvényszék előtt bűnvádi eljárás van folyamatban, és hogy a vármegye nyugalmának megőrzése és Pehm életének megóvása érdekében, „de a bűncselekmény súlyos volta miatt is” a királypárti hittanárt rendőri felügyelet alá helyezte. Intézkedését - és itt a források némiképp ellentmondanak egymásnak - Nagy Vince belügyminiszter is jóváhagyta.68 A kormánybiztos óvatossága nem volt indokolatlan, mert Zalaegerszegen egy kézigránát-szállítmányból mintegy 100 darab kézigránát eltűnt, és nem ez volt az első aggodalomra okot adó eset az országban (például február 22-én kommunista tüntetők a Népszava budapesti szerkesztősége ellen hajtottak végre akciót, aminek több halottja és sebesültje volt). Azt kérte a püspöktől, hogy a püspökségen tartózkodó Pehm hittanárt azonnal helyezze el Zalaegerszegről. Mikes püspök, aki ekkor már maga is őrizetben volt Celldömölkön, viszontsürgönyében haladéktalan intézkedéséről tájékoztatta a biztost: „Pehm Józsefet [a] vizsgálat befejezéséig zalaegerszegi hittanári állásából szabadságolom”, és kérte a rendőri felügyelet beszüntetését.69 Azt már csak irodaigazgatójának, Rogács Ferencnek üzente, hogy „Pehm tartózkodjék belátása szerint ahol jónak látja”, hittanóráit pedig tartsák meg a káplánok. Azaz a püspök részéről, bár nem tanácsolta, akár Zalaegerszegre is mehet, de nem oktathat, és nem jelenhet meg nyilvánosan. Pehm viszont - és itt már szinkronba kerül az egykorú forrás és az évtizedekkel később írt emlékirat- ellenszegülve az elvárásnak, minden áron vissza akart térni szolgálati helyére. Zalalövőn azonban ismét őrizetbe vették, és nem kis feltűnést keltve visszavitték a szombathelyi püspöki palotába. 1919. március 19-én már Vass János 63 SzEL AC 1253/1919. Mikes János püspök levele Vass János vallásügyi miniszterhez. Szombathely, 1924. február 24. - Mikes János püspök átfogó életrajzára lásd BAKÓ 2013. 64 SzEL Mikes János püspök iratai III.) .j. 3. doboz, Malcsiner-Persian per tárgyalásának naplója, 1921. október 14. 21. föl. 65 „Megyéspüspökünk.” Zalamegyei Újság, 1919. február 22. II. évf. 9. sz. SzEL Mikes János püspök iratai III.l.j. 3. doboz. (A lap 1921 előtti példányai közkönyvtárakban nem lelhetők fel, csak elvétve maradt meg egy-egy darab különböző hagyatékokban, ezért indokolt feltüntetni a lelőhelyet is. A zalaegerszegiek úgy tudják, Pehm maga gyűjtette egybe és semmisíttette meg a korai lapszámokat, amit a lap 1922-es betiltása indokol is. Mégis népszerű állítás - lásd például a http://budapest23.jobbik.hu/content/kommunizmus-áldozataimindszenty-józsef honlapot [letöltés: 2013. július 26.] -, hogy a lap számait a kommunista diktatúra alatt tüntették el, ahogy a Pehm József működésére vonatkozó iratokat is. Ezt az állítást viszont cáfolja - míg az előbbit igazolja -, hogy az újság 1923. május 23-ai számában megjelent egy felhívás, amelyben a szerkesztőség az 1921. augusztus 31. előtti számok megküldését kéri a korábbi évfolyamok kiegészítéséhez - azaz már az 1945-ös rendszerváltozás előtt is hiányoztak. Ráadásul a politikai rendőrség gyűjteményében semmi nyoma ennek az akciónak - amit viszont valóban begyűjtötték, az ma is megtalálható az ÁBTL-ben a Mindszenty-per nyomozati anyagai között. A terhelő vagy annak vélt bizonyítékokat miért is semmisítették volna meg? Pehm József plébánosi működésére vonatkozó iratok egyébként bőségesen találhatók a Zala Megyei Levéltárban, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban és a Prímási Levéltárban.) 66 EPL Mindszenty magánlevéltár, 17. doboz, „1943-45” feliratú boríték. Dr. Briglevics Károly levele Erdős Márkus „teljhatalmú politikai megbízotthoz”. Zalaegerszeg, 1919. május 15. Gépelt másolat. 67 NAGY 1925,21-22. 68 Briglevics Károly, Zala vármegye főispán-kormánybiztosa a Mikes püspöknek 1919. március 17-én küldött táviratában csupán belügyminiszteri jóváhagyásra utalt, ám amikor két hónappal később mint volt kormánybiztos beszámolt a történtekről, már Pehm internálására utasító belügyminiszteri rendelkezésről írt. (SzELAC 1681/1919 Eredeti távirat, 1919. március 17.; EPL Mindszenty magánlevéltár, 17. doboz, „1943-45” feliratú boríték. Dr. Briglevics Károly levele Erdős Márkus „teljhatalmú politikai megbízotthoz”. Zalaegerszeg, 1919. május 15. Gépelt másolat.) 69 SzEL 1681/1919. Mikes János püspök Briglevics Károly fóispán-kormánybiztoshoz intézett választávirata, [Celldömölk] 1919. március 18. Autográf.
