Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
24 Balogh Margit vallásügyi miniszter táviratozott Mikes püspöknek: „A Zala megyében uralkodó izgatott néphangulatra való tekintettel kérem a jelenleg Szombathelyen tartózkodó Pehm József hittanárt azonnal suspendálni [azaz felfüggeszteni - B. Ma.] és Zala vármegye területén kívül elhelyezni.”70 Mikes nem késlekedett a válasszal: „Pehm József hittanárt kedélyek csillapítására és választások lezajlásáig szabadságra küldettem.”71 Láthatóan nem értesült papjának elszánt igyekezetéről, hogy visszatérjen a zalaegerszegi gimnáziumba, vagy ha igen, nem akadályozta meg benne. Mindenesetre nem reagált a felfüggesztésre vonatkozó miniszteri utasításra, és a szabadságolással megoldottnak tekintette a helyzetet. Briglevics Károly főispán-kormánybiztos - belügyminiszteri hátszéllel megerősítve - a hittanár további távoltartását rendelte el, amit újabb táviratban közölt Mikes püspökkel: „Pehm ügyében rendőri felügyeletet ismert okokból fenntartom, őt vármegyébe választási izgalmak miatt visszatérni nem engedem. Értesülésem szerint Pehm ifjúságot leveleivel izgatja fel. Ha ez való tény, úgy internálásáról fogok intézkedni.”72 Közben a közigazgatás irányítását Zalaegerszegen a volt munkástanács kebeléből választott vármegyei direktórium vette át március 22-én. Két nap múlva Briglevics is hivatala átadására kényszerült. Előtte még volt érkezése arra, hogy Pehm Józsefet biztonsági okokból a püspöki palotából átvitesse a városi törvényszéki fogdába. Mindszenty - személye közbiztonsági kockázatát jócskán eltúlozva - így idézte fel évtizedekkel később a történteket: „Bosszankodtam és testem kihúzva néztem végig 1919. március 21. éjfelén azon a száz [!] csendőrön, akik lefogásomra jöttek: mégis csak volnék valaki!”73 Innen május 19- én átszállították Zalaegerszegre, mert Erdős Márkus „7 krajcáros vásári kikiáltó”, immár a vármegye teljhatalmú politikai megbízottja - a Pehm iránt mérsékelten jóindulatú Briglevics volt főispán-kormánybiztos javaslatára - engedélyezte, hogy a városban tartózkodjon, de csak azzal a kikötéssel, hogy agitációs tevékenységet nem folytat.74 Mivel azonban már aznap este „gyanús elemekkel” beszélgetett, másnap, május 20-án kitoloncolták Zala vármegye területéről. Kiesett hittanári fizetésének pótlására az internálás feloldása után azonnal 1500 koronát kapott az egyházmegyei segélyalapból,75 ez szolgált fedezetül kiadásaira az állandó tartózkodási helyéül kijelölt szülőfalujában. Arra is kötelezték, hogy naponként kétszer jelenjen meg az ottani munkástanács előtt. így nem maradt más lehetőség számára, mint hogy hazautazzon, és a szülői házban vészelje át a diktatúra hátralévő napjait. Jelentkezési kötelezettségének mindennap eleget tett- ezt 1919. június 9-énjelentette is aközség tanácselnöke a Vas vármegyei direktóriumnak.76 A helyzetében bekövetkezett változásról haladéktalanul értesítette az egyházmegyét, és mivel tartózkodási helyét tilos volt elhagynia, további szabadságolást kért augusztus 31-ig. Arra számított, hogy az új tanév kezdetével „a Direktórium kijelentése szerint” ismét munkába állhat.77 A forradalmi vihar azonban előbb lecsendesedett, így már augusztus első napjaiban visszatérhetett Zalaegerszegre. Maróthy-Meizler Károly, aki 1958-ban Az ismeretlen Mindszenty címmel közzétette Mindszenty egyik első életrajzi feldolgozását, ismerni véli a Zalaegerszegre visszatért hittanár első vasárnapi prédikációját: „Börtönből jöttem, láttam a Parlament mennyezetig vérrel befrecskelt pincéit, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregtetését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérését ne hallják künn. [...] Láttam Icigovics orosz hóhér kozákkését, amellyel egyetlen kanyarítással vette ki a »burzsuj« szemét. Mert megcsonkították a kivégzettjeiket, hogy ezek orrával, fülével rémítsék foglyaikat. Az októberi forradalmárok börtöneiben ez még nem volt, csak amikor Kun Bélával megérkeztek az ázsiaiak, akik a pesti öröm- és hintás-legényeket megtanították szöget verni a köröm alá, a besózott élve nyúzásra, a 70 SzEL 1681/1919. Dr. Vass János vallásügyi miniszter 570. ein. sz. távirata Mikes püspöknek, 1919. március 19., érkezett: március 20. 71 SzEL 1681/1919. Mikes János püspök válasza Vass János vallásügyi miniszternek, 1919. március 20. Autográf. A fogalmazványra utólag, tintával Mikes kézírásával rávezetve: „Történelmi levél”. 72 SzEL 1681/1919. Briglevics Károly főispán-kormánybiztos távirata Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1919. március 20. 73 EPL Processus, 12. doboz, V-700/34. 56. föl. verzója. Az édesanya c. mü gépelt kézirata. Másolatban: ABTL 3.1.9. V-700/34. 64. föl. (a kutatótermi dosszié jobb alsó számozása szerint). 74 „Hogy most Pehm József hol van, nem tudom, tekintettel azonban arra, hogy az őáltala elkövetett deliktum az azóta beállott politikai fordulat folytán épp úgy elévült, illetve elavult, mint a többi, az időben elkövetett akár ún. jobb- vagy baloldali ellenforradalmi ügyek, a magam részéről igazságos dolognak tartanám, és a nagy közönség szempontjából is megnyugvást keltőnek, de veszélytelennek is, ha Pehm József ügye töröltetnék, ő pedig hazabocsátatnék.” EPL Mindszenty magánlevéltár, 17. doboz, „1943—45” feliratú boríték. Briglevics Károly, Zala vármegye volt főispán-kormánybiztosának levele Erdős Márkus „teljhatalmú politikai megbízotthoz”. Zalaegerszeg, 1919. május 15. Gépelt másolat. (Mindszenty emlékirataiban május 15-ét említi a zalaegerszegi visszatérés dátumának, de más források alapján a május 19-ét tekintjük helyesnek.) 75 SzEL AC 2561/1919. Tóth József püspöki helynök feljegyzése a székeskáptalannak, 1919. május 17. 76GÉFIN 1929, 471-472.; FEISZT 1992, 18. 77 SzEL AC 2650/1919. Pehm József főgimnáziumi hittanár levele Tóth József püspöki helynökhöz. Csehimindszent, 1919. május 21.
