Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
22 Balogh Margit markáns politikai irányultsága. Pártkülönbségek kiélezése helyett egyaránt tükrözte a Károlyi-párt konzervatív jobbszárnya (Lovászy Márton frakciója), a Meskó Pál vezette agrárius Országos Földmívespárt és a keresztényszocialisták érdekeit, „bizonyos hideg reserváltsággal” viseltetett a Károlyi-párttal, viszont nyíltan ellenséges volt a szociáldemokrata párttal szemben, amely „ideges türelmetlenséggel nézte a lap ténykedését, és minden alkalmat felhasznált, hogy a megjelenését megakadályozhassa.”56 Hasonló pártpolitikai útkeresés jellemezte Pehm Józsefet. Az akkori országos pártok közül a politikai katolicizmust megtestesítő Keresztény Szociális Néppárt - a kezdeti támogatás után — érdemi ellenállást tanúsított az őszirózsás forradalommal hatalomra került liberális-radikális-szociáldemokrata koalícióval szemben. Ezzel az elvi alappal és a párt szociális irányultságával Pehm József is rokonszenvezett. A zalai gazdatársadalom a Keresztény Szociális Néppárt mellett fogékony volt a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt politikájára is. Zala megyében - ahogy Nyugat-Dunántúlon több helyütt - ez a két irány a „vörös lobogó”, a szociáldemokratákkal szembeni hatékony fellépés érdekében összefogott. 1919. január 6-án együtt tartották nagygyűlésüket, amelyen közös bizottságot alakítottak a mozgalom irányítására. A négy titkárból az egyik Pehm József hittanár lett.57 Amint ő maga írja: „Barátaim és a megyei papság felkérésére vállaltam a keresztény meggyőződésű nép választási harcának vezetését a megyében. ”58 A nagygyűlésen mondott beszédében a keresztény összefogás fontosságáról szónokolt, és tiltakozott az iskolai hitoktatás tervbe vett megszüntetése ellen.59 Ez a keresztényszocialista—kisgazda alapú szervezkedés volt az adott viszonyok között az egyedüli markáns polgári alakulat Zala vármegyében. Pehm még két hónapon át számos fórumon szónokolt a Berinkey-kormány intézkedései, főleg az állam és az egyház szétválasztásának terve ellen, miközben hitet tett a királyság mellett. A hit, a haza, a család és a tulajdon védelme inspirálta cikkeiben és szónoklataiban. E tevékenységnek köszönhetően lett belőle a népköztársasági kormánnyal szembeni ellenzék egyik helyi vezéralakja. Pehm József pártpolitikusi karrierjének és a Zalában csírázó kormányellenes szervezkedésnek a hatóságok intézkedése vetett véget. Emlékirataiból úgy tudjuk, hogy 1919. február9-én ellenforradalmi izgatás gyanújával őrizetbe vették és internálták - valójában rendőri felügyelet alá helyezték - a szombathelyi püspöki palotába. A „veszélyes ellenséget” két rendőrőrmester őrizte, meglehetősen engedékenyen, mert még az időközben ugyancsak házi őrizetbe helyezett Mikes János püspököt is felkereshette. Végül tíznapi fogva tartás után a zalaegerszegi kormánybiztos telefonon közölte vele, hogy szabadlábra helyezteti, ha két feltételnek eleget tesz: nem lázit a polgári kormány ellen, és elhagyja Zalaegerszeget. Pehm nem fogadta el a feltételeket. Az őt őrző rendőröknek azonban már elegük lehetett megbízatásukból, ezért szabadon bocsátották, mondván: „mehet ahová akar, csak Zalaegerszegre ne térjen vissza.”60 A történet lényege hiteles, de az emlékiratokban közölt dátumok nem illenek a fennmaradt egykorú forrásokból ösz- szerakható eseménytörténethez: vagy nem február 9-én vették őrizetbe, vagy nem kereste fel Mikes püspököt Celldömölkön (aki ott február 27-től tartózkodott), vagy tíznél több napig volt őrizetben. Következtetésünk szerint - ami egybevág mások elemzésével is61 - Pehm József letartóztatásának helyes dátuma nem február, hanem március 9., tehát a hónapot egyszerűen eltévesztette emlékirataiban. Ez esetben rögtön helyükre ugranak a dátumok és az események, és minden érthetővé válik. Például az is, hogy közelebbről mivel ingerelte fel a Károlyi-kormány hivatalnokait a heves hittanár. Ez idő alatt, 1919. február 26. és március 8. között a szombathelyi egyházmegye papsága (is) letette a köztársasági hűségesküt. Pehm József nevét azonban egyik aláírási íven sem találjuk. (Igaz a megyéspüspök, Mikes János nevét sem, de ő épp nem tartózkodott Szombathelyen, később viszont kérte a pótlás lehetőségét.)62 Az eskütétel hiányánál is fontosabb esemény volt, hogy 1919. február 17-én a 56 EPL Mindszenty magánlevéltár, 17. doboz, „1943M5” feliratú boríték. Dr. Briglevics Károly, Zala vármegye volt főispán-kormánybiztosának levele Erdős Márkus „teljhatalmú politikai megbízotthoz”. Zalaegerszeg, 1919. május 15. Gépelt másolat. 57 A közös bizottság titkárai Pehm József mellett Vida János, Sebestyén Jenő és Nagy Károly zalaegerszegi lakosok voltak. Tagjai: Karlovics János kiskanizsai, Marton János kiskomáromi, Bedegi Gábor balatonfüredi és Ábrahám József szepetki lakosok. NAGY 1925, 21. 58 MINDSZENTY 1989, 17. 59 PAKSY 2006a, 26. 60 MINDSZENTY 1989, 18. (A februári dátum először Géfin Gyula könyvében szerepel - GÉFIN 1929, 471-472. -, Mindszenty nyilván barátjától vette az adatokat emlékiratainak összeállításakor.) 6j NAGY 1925, 22.; PAKSY 2006a, 30.; KOVÁCS 2007, 32. 62SzEL AC 1278/1919. Mikes János püspök körözvénye az eskütételről. Szombathely, 1919. február 24.; uo. 1410/1919. Mikes János püspök levele Vass Jánoshoz, a „Magyar Népköztársaság Vallásügyi Miniszteréhez”. Celldömölk, 1919. március 3.
