Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 21 dóba. A gyermekek nyelvén kevésbé értett, szuggesz- tív egyénisége inkább félelmet keltett” — idézi fel a tanórák hangulatát egyik hajdani tanítványa.49 Nem kedvelte az újdonságokat, diákjait szigorúan tiltotta a mozitól, óvta a színes magazinoktól és a káros szenvedélyektől. A tananyagot szigorúan megkövetelte. „Tanítványai felé sohasem volt jóformán egy mosolya sem. Nem ereszkedett le közéjük, felsőbbséges volt még tanártársaival szemben is. Hideg és megközelíthetetlen volt minden tanítványával szemben. Kirándulás vagy majális vagy más iskolai megnyilvánulás, különösen szórakozás - ahol közvetlenebb érintkezés lehetséges - nem érdekelte. Ilyesmin sosem vett részt. Másval- lású tanulókkal szemben (helyettesítések alkalmával) magatartása sértően ignoráló volt. Mintha a világon sem lettek volna, észre sem vette őket” - emlékezik egy kritikusabb növendék.50 Hasonló hangulatot idéznek Keresztury Dezső irodalomtörténész, a későbbi parasztpárti politikus 90 évesen közreadott visszaemlékezései: „Igen fontos szerepet játszott felnőtt életemben is a gimnázium másik hitoktatója, Pehm József [...] Bevonult tanárainkat egyre inkább azokkal a használható pedagógusokkal kellett helyettesíteni, akik, fölmentve a katonai szolgálattól, a gimnázium rendelkezésére álltak. így lett negyedik osztályos koromban hittanárunkból latintanárunk és osztály- főnökünk Pehm József. Inkább szigorú, mint jó tanár volt. Rendet tartott, de nem a szeretet, a tekintély, hanem a parancsuralom rendjét.” Amikor évtizedekkel később ismét találkoztak egymással - a hercegprímás és a kultuszminiszter így köszöntötték egymást: „Rossz gyerek volt, kedves Dezső!” - „Remélem megjavultam, Osztályfőnök Úr.”51 Pehm hittanár úr kezdettől tevékenyen bekapcsolódott a városi közéletbe: tagja lett a hitelszövetkezet felügyelőbizottságának és a városi képviselőtestületnek. A pénzintézeti-szövetkezeti működéssel még káplánként kezdett megismerkedni Felsőpatyon - ottani plébánosa, Geiszlinger Béla ezen a téren igencsak jeleskedett. Az ifjú hittanár nyilvános ünnepélyeken gyakran mondott tetszéssel fogadott ünnepi beszédeket, így 1917. május 9-én „felséges királynénk legmagasabb születése napján” és november 2-án az elesett hősök emlékére.52 Ostffyasszonyfán rendszeresen látogatta a hadifogolytábort: „jelenleg 300 körül van a katolikus, belőlük 147 gyónt, áldozott. A többi nem jött el a szentbeszédekre; a zsidó internáltak nagy aknamunkát végeztek a misszió foganata ellen. De akik eljöttek, teljesen megtörtek.”53 1918-tól három éven át gyóntatta a zalaegerszegi közkórházban működő, az Isteni Megváltóról nevezett apácarend tagjait.54 S közben nagyot fordultak a világtörténelem kerekei. A háború a végéhez közeledett, maga alá temetve az oroszországi cárizmust. A háborút vesztő Osztrák-Magyar Monarchia is összeroskadni látszott, felgyorsítva Magyarország belpolitikai erjedését is. A fővárosban zsírtalan, hústalan napok, a kenyeret egyre csökkenő fejadagokban mérik, a petróleumot, a szappant és minden élelmiszert jegyre adnak, a cukor eltűnik, éhségtüntetések, politikai sztrájkok követik egymást. A frontról vereségek, növekvő veszteségek, másfél milliónyi sebesült és több mint 800 ezer fogságba esett katona híre érkezik. Budapesten az ellenzéki pártok 1918. október 23-ról 24-ére virradó éjjel létrehozták a nemzet alternatív tanácskozó és irányító testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot. Néhány hét leforgása alatt, Berlin és Bécs után, Budapesten is kikiáltották a köztársaságot. Szent István országának alapjai meginogtak, évszázados, megváltoztathatatlannak hitt világ, történelmi hagyomány látszott semmivé foszlani. Zala vármegyét is elérte a forradalom szele, és az előbb 1919. februárra meghirdetett, majd áprilisra kitolt országos választások hírére megkezdődtek a pártpolitikai küzdelmek. A megváltozott idők a keresztény társadalom gyors szervezését, mozgósítását és tájékoztatását igényelték, folyamatosan sarkallva a szociáldemokrácia térnyerésétől. A küzdelemben kiemelt szerep jutott a keresztényszocialista sajtónak. Pehm hittanár is ráérzett a tömegkommunikációban, a sajtóban rejlő lehetőségekre, vagy inkább hatott rá Bangha Béla akkori helyzetelemzése a katolikus sajtó jelentőségéről. 1918. szeptember 20-án engedélyt kért püspökétől, amit október 16-án kapott meg „hírlapi és folyóirati cikkek írásához”.55 Ezzel egy újabb munkaterület nyílt meg számára: a vármegyei politikai lap, a konzervatívlegitimista Zalamegyei Újság felelős szerkesztése, amivel az általa károsnak tekintett „fertőző eszmék” háttérbe szorítását szándékolta elérni. Az első szám 1918. december 15-én jelent meg. A lapnak nem volt 49 KERKAI 1995, 22-23. (A jezsuita Kerkai Jenő testvéröccsének, az ugyancsak jezsuita Kerkai Györgynek a visszaemlékezése.) 50 PIL 274. f. 7/249. 1. föl. Gépelt visszaemlékezés Mindszenty Józsefre [dr. Vörös István]. KERESZTURY 1993, 52. 52 A Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Főgimnázium értesítője az 1917-1918. évi iskolaévről. Zalaegerszeg, 1918. 16. 53 SzEL 373/1921. Pehm József jelentése Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1921. május 4. 54 SzEL AC 4946/1918. Pehm József rendkívüli gyóntatói kinevezése, 1918. október 28. 55 SzEL AC 4753/1918. Pehm József kérvénye Mikes püspökhöz. Zalaegerszeg, 1918. szeptember 20. Autográf.
