Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
20 Balogh Margit kemény bírálatban részesülnek a német állapotok. Nem hiszem, hogy ezek a polgári cenzúrán simán keresztülmennének.”44 Az édesanyában Mindszenty valóban nemcsak a szociáldemokráciát és a kommunizmust vagy annak szovjet gyakorlatát, hanem a náci fajelméletet is célkeresztbe vette. Az említett polgári cenzúra működésére utal, hogy a könyv „faji irányról”, azaz a nemzetiszocializmus anya-, nő- és családeszményéről szóló fejezete ezzel a talányos mondattal indul: ,,A faji irányt nem engedik a szovjet mellé állítani,”45 Véleménye szerint „nagy hibák és szomorú tévedések” jellemzik a német nemzetiszocializmust, amelynek nyolc alapelvét részletesen felsorolta azzal az egyértelmű következtetéssel, hogy a náci elvek elfogadhatatlanok a katolikus hívők számára. A tudományos mezbe öltözött német újpogányságot semmivel sem kisebb vehemenciával ítéli el, mint a bolsevik ateizmust. „Mi is »Mit brennender Sorge« [égő aggodalommal] nézzük a fejleményeket és gyümölcsöket” - hivatkozott XL Pius pápa 1937. március 14-én kelt apostoli körlevelére,46 amelyben Szent Péter utóda a legkeményebben elítélte a nemzetiszocialista új pogányságot, a totalitarizmust, a fajelméletet, a fajüldözést, valamint az egyház- és vallásüldözést. Öt nappal később ugyanilyen határozottan a kommunizmust ítélte el a pápa. Két egyformán keresztényellenes irányzat megbélyegzéséről volt szó, amelyek az államot és önmagukat állították Isten helyébe. Mindszenty József édesanya-sorozata nem különcködő egyéni tanokat hirdetett, hanem az akkori hivatalos katolikus egyházi tanítást közvetítette az olvasónak, akár az új ideológiákról, akár családról, nőről, hivatásról, házasságról, gyermekvállalásról, szexualitásról, abortuszról vagy válásról volt szó. Volt, amiben a világ időközben továbblépett? Akkoriban valóban nagy változások zajlottak: a századfordulón megindult egy modernizációs folyamat, az első világháború szociális, politikai és tömeglélektani megrázkódtatásai pedig újabb repedéseket okoztak a hagyományos gondolkodás- és életmódon. Az újkorban még soha ekkora tömegű ember nem mozdult meg, mint a háború éveiben, akik új ismeretekkel, új szakmákkal, új öntudattal, új eszmékkel felvérteződve tértek haza. A háborús kényszertől inspirálva, világszerte százezerszámra vállaltak munkát a nők. A zalaegerszegi hittanár (1917. február-1919. szeptember) Másfél évig tartó káplánság után, 1917. február 1-jén Pehm Józsefet püspöke váratlanul és kéretlenül - Géfin Gyula, a példás pap és hitoktató, a szombat- helyi teológiai főiskola jövőbeni dogmatikatanárának helyére és javaslatára - a Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Főgimnázium hittanárának nevezte ki.47 A sáros és poros Felsőpatyról mindössze két év múltán a zalai megyeszékhelyre kerülni - figyelemre méltó emelkedés. Zalaegerszeg ekkor jellegzetes hivatalnok-kisiparos város volt, alig több mint tizenháromezer lakossal. Megyeközpont, a Göcsej „fővárosa” volt ugyan, mégis távol a lüktető élettől, a kulturális-gazdasági csomópontoktól, többek között azért, mert nem volt közvetlen vasúti összeköttetése a fővárossal, csupán egy vicinális döcögött be naponta az ósdi állomásra. Belterjes, katolikus többségű, zárt városi társadalom, erősen konzervatív, középnemesi származású vezetéssel. A legtöbb városi polgár gazdálkodott is, és szőleje, présháza volt valamelyik „hegyen”. Látnivaló kevés: nagytemplom, megyeháza, főgimnázium, csendőrlaktanya, huszárkaszárnya, göcseji harangláb, no meg az Arany Bárány szálloda, a helyi kulturális és közösségi élet színtere. Az 1920- as népszámláláskor 10744 fő vallotta magát római katolikusnak, 1657 fő izraelitának, 405 reformátusnak, 330 evangélikusnak. Görögkeletiek, görög katolikusok és unitáriusok elenyésző számban fordultak csak elő. A dunántúli „álmos porváros” közel három évtizeden át, 1917 és 1944 között adott otthont Pehm Józsefnek. Zalaegerszeg szerepe mély és meghatározó lesz életében, ahogy ő is kitörölhetetlen nyomot hagyott a városon. Pehm József kinevezése után az előírásoknak megfelelően 1917. június 28-án letette a középiskolai hittanári vizsgákat, a hét tantárgyból ötöt jóra, kettőt (az erkölcstant és a „nevelés- és tanítástant”) jelesre.48 Mivel a tanári kar egy részét besorozták, nemcsak hittant kellett tanítania heti 16 órában, de az 1917— 18-as tanévben osztályfőnök és latintanár is volt, és bizony a pálcát sem sajnálta a nebulóktól. Két ifjúsági kongregációt vezetett, s prézese (papi vezetője) lett a diákjai édesanyjait tömörítő Mária kongregációnak. „O katonás fegyelmet vezetett be a gyermekpasztorá44 EPL Mindszenty magánlevéltár, 20. doboz. Székely László levele Pehm József prelátushoz. Kőszeg, 1942. január 21. Eredeti, aláírt. 45 PEHM 1942, 26. 46 Uo. 29. 47 SzEL AC 209/1917. Dispositio. 48 SzELAC 3219/1917. Pehm József hittanári vizsgája.
